Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

76 részvények átruházása azok átadása által történik, minélfogva a társaság az összes részvényeseit szükségképen és állandóan nem ismerheti, — a közgyűlésnek ajánlott levél útján eszközölt összehívása által az összes részvényesek jelenléte előre nem biztosítható. Ilyen értelemben tehát az alapszabályok 5. §-ának újonnan felvett 6. bekezdése az ugyanezen szakasz 5. bekezdésébein foglaltakkal ellentétben áll, miért is a cégbiztos erre alapított előterjesztésének a ikir. törvényszék helyt adott. (Budapesti tábla P. VI. 6034/1942.) Közgyűlési meghívó hírlapi közzététele. A bírói gyakorlat a közgyűlés előzetes hírlapi közzétételétől csak akkor tekint e/l, ha a közgyűlésen az összes részvényesek megjelentek. Ez utóbbi feltétel hiányában a meghívó előzetes közzététele nélkül a közgyűlés szabályszerűen összehívottnak nem tekinthető. Minthogy a közgyűlésen a társaságnak összesen 10.000 drb részvényét képviselő részvényesei helyett csupán 9500 drb részvényt képviselő részvényes jelent meg, ennélfogva a közgyűlés összehívása annak előzetes hírlapi közzététele nélkül szabálytalannak tekintendő, miért is a közgyűlésen hozott összes határozatok érvénytelenek és így azok megsemmisítendők voltak. (Budapesti törvényszék mint cégbíróság 19.913/1942.) Közgyűlésre meghívás vagylagos határidővel. Helyes az elsőbírósáffnak az az indokolása, hogy ha az esetleges határozatképtelenséggel számolva mindjárt még egy, tehát egyszerre két határnapot tűznek' ki egy közgyűlés megtartására, ez az első közgyűlési határnap elhanyagolására vezet, azon vagy határozatképtelen számban, vagy aránylag kevesen jelennek meg. Viszont abban a feltevésben, hogy a közgyűlést már az első határnapon megtartották, a második határnapon esetleg nem jelenik meg olyan tag sem, aki az első határnapon a megjelenésben akadályozva volt, az utóbbin ellenben nem volna. A vagylagos határidőre való meghívás lóhát kellő összehívásnak nem minősül. A kettős határidőre szóló összehívás ebben az esetben még az alapszabályok 26. §-a helyes értelmének sem felel meg. Ennek a §-nak ez a szövegezése ugyanis: „Ha a közgyűlés... határozatképtelen volna ... 15 nap muVa ... új közgyűlés hívandó egybe ...", kétségkívül csak úgy értelmezhető helyesen, hogy az összehívott közgyűlés határozatképtelen voltának megállapítása után kell az újabb összehívásról intézkedni. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 9260/ 1932.) Indítvány napirendre tűzése a meghívóban. Az indítványozási jog gyakorlásának módját a törvény közelebbről nem határozza meg, csupán a Kt. 177. §-a tartalmaz rendelkezést a tekintetben, hogy a közgyűlésen egy újabb közgyűlés egybehívása iránt tett indítvány előterjeszthető anélkül, hogy az