Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])
6 Részvény értéke. A részvénytársaság fennállása alatt a részvény értékét nem a mérlegben kimutatott vagyonnak a részvények számával való elosztása útján kell megállapítani, hanem annak meghatározásánál, hogy adott időpontban a részvény mily értéket képvisel, a kereslet és kínálat alapján kialakuló forgalmi érték az irányadó. (Kú ria P. IV. 1736/1942.) Részvény névértéhe beszámítással nem egyenlíthető ki. A Polgárijogi Határozatok Tárába 328. szám alatt felvett 17/ 1899. V. számú elvi jelentőségű határozat szerint a részvény névértékének megfizetésére vonatkozó feltétlen részvényesi kötelezettség nem közönséges tartozás, hanem olyan kötelezettség, amelynél fogva a részvényes a társasági vállalat üzletéhez és az ebből a célból s az ezáltal megállapított társasági kötelezettségek fedezéséhez szükséges alap megalkotásához részvényének névértéke erejéig hozzájárulni köteles és így nemi szenvedhet kétséget, hogy a részvényesnek tartozása a társaság irányában fennálló nem hasonló jogi természetű követelése beszámításával egyáltalán nem törlesztíhető. (Kúria P. IV. 1024/1941.) Álrészvényes. Ha a részvényes a részvényeit harmadik személyre akár részvényesi jogok gyakorlása céljából csak színlegesen, akár valósággal, de visszaadási kötelezettséggel (fiduciárius alapon) ruházza át, az a harmadik mindkét esetben nem megbízott, hanem álrészvényes. (Kúria P. IV. 141/1938.) Részvénytársaság nem kereskedelmi üzletre is alakulhat. Jogi önállóság egy kéz esetében. A részvénytársaság jogi létének nem lényeges alkotó eleme azs hogy kereskedelmi üzlet folytatására alakuljon. A részvénytársaság jogi meghatározásánál ugyanis nem a vállalat tárgya, hanem annak alakja az irányadó. A felhívott jogszabályban írt módon alakult társaság így — a vállalat céljára tekintet nélkül részvénytársaságnak minősül és mint ilyen a K. T. rendelkezései alá esik. Az az érvelés ennélfogva, hogy kereskedelmi üzlet folytatására irányuló cél hiányában a M. F. rt.-ra a K. T. rendelkezései nem nyerhetnek alkalmazást: nem helytálló. Az a körülmény, hogy a részvénytársaság összes részvényei egy kézben vannak, a részvénytáraság jogi önállóságát nem szünteti meg. Következéskép ez a tény a részvénytársaságnak a társasági kötelezettségekért a K. T. 188. és 203. §-ai értelmében fennálló felelősségét, valamint a részvényes felelősségének a K. T. 168. §-ában meghatározott korlátját nem érinti. (Kúria P. IV. 3854/39.)
