Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])
62 határozatokat megsemmisíti, de nem utasíthatja a társaságot valamely határozat hozatalára. A határozatok megsemmisítése után ugyanis a részvénytársaság az egyébként irányadó törvényes következmények épségben maradása mellett belátása szerint határoz arról, hogy a megsemmisített határozatok helyett a törvénynek és alapszabályoknak megfelelő újabb hatáorzatot hozzon: amennyiben olyan határozatokról van szó, amelyek meghozását a törvény vagy az alapszabály előírja, ennek a mulasztásnak és következményeinek elbírálása a cécbíróság hatáskörébe tartozik. (Kúria P. VII. 1451/16/1943.) Megtámadási perben alapszabályellenesség bizonyítására újabb ok felhozása nem keresetváltoztatás. A felperes az alperes két közgyűlésének minden határozatát azon az alapon támadta meg, hogy a zárószámadások megállapítására és a nyereség felosztására vonatkozó határozatok az alapszabályokba ütközőek. Felperes a fellebbezésében újabb okot hozott fel annak megállapítására, hogv a vonatkozó határozatok alapszabályellenesek. Ez a Pp. 188. §-a értelmében nem keresetváltoztatás és ezért nem is esik a Pp. 494. §-ának tilalma alá. (Kúria P. IV. 4802/1943/14.) Megtámadott közgyűlési határozatot módosító új közgyűlési határozat esetében az alapper sorsa. Ha az előző közgyűlésnek keresettel megtámadott határozatait újabb közgyűlés utóbb és azt megelőzően módosította, hogy az alsóbíróságok az előző közgyűlés határozatait megsemmisítették, az újabb közgyűlési határozatok folytán hatályát vesztett előző közgyűlési határozatokat támadó kereset — mint tárgytalanná vált — elutasítandó és azt a kérdést, hogy a megtámadott kereset eredetileg alapos volt-e, csak a költségviselés szempontjából kell elbírálni. (Kúria P. IV. 1648/1944/21. szám.) Alaphatározat megsemmisítése kihat a későbbiekre. Ha a szerves összefüggésben álló közgyűlési határozatok közül'az alaphatározat megsemmisítendő, a vele ily viszonyban álló többinek is osztania kell annak sorsát. (Kúria P. IV., 2488/1939.) Részvénytársaság életképességének vizsgálata. Minthogy a vagyonkimutatásban kimutatott veszteségből az alaptőke leszállítás után is fennmaradónak jelentkező összeg mint az alaptőkét csökkentőnek jelentkező összeg — az alaptőkéhez viszonyítva nem olyan magas, amiből annak ellenére hogy a társaságot a közvetlenül érdekelt összes részvényesek és összes hitelezők is életképesnek' tartják, meg lehetne állapítani, hogy a részvénytársaság nem életképes, a közgyűlés szóbanforgó határozatai hivatalból való megsemmisítésének helye nincsen (Kúria Pk. IV. 4058/1940.)
