Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

63 Alaptőkeleszállítás tartalékalapból fedezett részvényvisszavásárlással. A részvén\ visszavásárlás útjáni alaptőkeleszáUítás, — melyet a Kt. 209. §-a megenged, — tulajdonképen a részvénytársasági vagyon részleges [elosztásával egy jelentőségű, ennélfogva a közgyűlési határozat megsemmisítése kérdésében az, hogy a részvénytársaság erre a célra a tartalékalapját is igénybe veszi, kifogás alá annál kevésbbé esik, mert a részvénytársasági alapszabályok a tartalékalap ilyen felhasználását nem tilalmazzák, abból pedig, hogy ilyen részleges vagyonfelosztás a részvények névértéke erejéig még az alaptőke csökkentésével is történhetik, arra lehet következtetni, hogy a tartalékalapnak a névértéket meghaladó részvényérték erejéig ugyanerre a célra való igénybevételét, csökkentését a törvény sem kívánja tilalmazni; ilyen értelmű kifejezett rendelkezés a törvényben különben nincsen is. Az alaptőke leszállítási határozatot olyan közgyűlés hozta, amelyen az összes részvényesek jelen voltak és az 1941. június 3-án tartott igazgatósági ülésen az elnök azt jelentette be, hogy az igazgatóság az alaptőkeleszáUítás céljából szükséges részvényeket a részvényesektől részvényeik arányában szerezte meg s a részvényesek egyike sem adott be ezideig a bírósághoz felfolyamodást vagy panaszt a részvény visszaszerzés mikénti foganatosítása miatt. így arról sem lehet szó, hogy a közgyűlés határozata a részvényesek érdekét sértené. Ezekből következik, hogy a közgvűlés határozatainak a Kt. 209. §. utolsó bekezdése szerinti döntés eredményétől független megsemmisítésére kellő ok nincsen. (Kúria Pk. 3076/1941.) Közgyűlési meghípó ajánlott levéllel. A közgyűlési határozat megtámadásának joga magában foglalja a részvényesnek azt a jogát is, hogy az igazgatóságtól követelje, hogy a zárószámadások kifogásolt tételei helyességének megbírálásához szükséges felvilágosítást neki a (közgyűlésen, vagy a perben megadja. A társaság lényeges érdekeit nem sértő ily felvilágosításhoz való jogától őt a közgyűlés többsége sem foszthatja meg. (Kúria P. IV. 333/1943.) Tartalékalapból osztalék adása. Részvényre visszafizetés érvénytelensége. Nem fogadta el a kir. ítélőtábla a felfolyamodónak azt az érvelését, mely szerint nincs tiltó akadálya annak, hogy a tartalékalapba elhelyezett tőkéből a részvényeseknek közgyűlési határozat alapján részvényenkint visszaf izetés eszközöltessék. A kir. ítélőtábla P. VI. 9182/1940. számú határozatában kimondotta volt azt. hogy nyereségfeleslegekből keletkezett tartalékalapból a részvé nyesek részére osztalék kiadható, amennyiben a tartalékalap nem