Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

53 rozat elleni kereseti jog a részvényeseket illeti meg. Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint pedig a a felperesnek részvényesi minőségét már a kereset beadásával kapcsolatban igazolnia kell és a per egész folyama alatt részvényesnek kell lennie. Tekintettel arra, hogy a sikerre vezető kereset a megtámadott közgyűlési határozatnak mindenkivel szemben hatályos megsemmisítését vonja maga után, alperesnek a részvényesi minőség hiányára alapított kifogása akkor sem késett el, ha csak a fellebbezésben terjesztette azt elő. A részvényesi minőség hiánya a fellebbezési eljárásban már azért sem pótolható, mert az a K. T. 174. §-ában megállapított jogvesztő határidő törvényellenes meghosszabbítását jelenthetné. (K. 1599/893., 2915/1935.) Mivel ezekszerint felperesnek kereseti jogosultsága az anyagi jog szerint nincs meg, felpereseket keresetükkel egészben el kelleti utasítani. (Debreceni ítélőtábla P. II. 389/1937.) Megtámadási jog előfeltételei. Közgyűlési határozat megtámadására rendszerint csak az a részvényes jogosult, aki a határozat hozatalakor már részvények volt és ettől kezdve a megtámadási per jogerős befejezéséig az maradt. (Kúria P. IV. 1241/1937. és P. IV. 3401/1939.) Közgyűlési határozat megtámadásánál részvényesi minőség igazolása. Felperes az eskü alatt történt kihallgatása során annak a tényállításnak a valószínűsítésére, hogy az alperesi részvénytársaságnak a perben letett részvényét mé>g az 1935. vagy 1936. év folyamán vette G. Árpád tanutói és ez a részvény az említett időponttól állandóan a tulajdonában van — arra hivatkozott, hogy az említett részvényt már a megtámadott közgyűlési határozatokat hozott közgyűlést megelőző közgyűlés alkalmával is az alperesnél letétbe helyezte. Ez a ténykörülmény — egybevetve G. Árpád és P. Jenő tanuk vallomásának a tartalmával — valósága esetén alkalmas lehet a felperes vallomásának a valószínűsítésére. A fellebbezési bíróság azonban erre vonatkozóan tényállást nem állapított meg. Már pedig ennek a ténykörülménynek a felderítése nélkül megnyugtató módon nem dönthető el a felek között vitás és a felperes kereshetőségi joga szempontjából döntő az a kérdés, hogy a felperes a megtámadott közgyűlési határozat meghozatala idején részvényese volt-e az alperesi részvénytársaságnak. A tényállásnak ez a hiányossága a rendelkezésre álló adatok alapján ehelyütt a Te. 40. §-a értelmében sem lévén pótolható, a fellebbezési bíróság megtámadott határozatát a Pp. 543. §-ának megfelelően fel kellett oldani. (Kúria P. IV. 2903/1940/18.)