Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

54 Perlési jogosultság megtámadási perben. Részvényesi minőség igazolása. Közgyűlési határozatok megtámadása iránti perekben a felperes részvényesi minősége hivatalból vizsgálandó. Ezért a kir. Kúria beszerezte a budapesti kir. törvényszéknek azokat az iratait, amelyekre felperes részvényesi minőségének igazolására hivatkozott és megállapította egyrészt azt, hogy a felperes részvényesi mivolta ott jogerős megállapítást nyert, másrészt azt, hogy a felperes által ott az iratokhoz csatolt 10 darab egytized részvény ma is az iratoknál fekszik. A felperes részvényesi minősége tehát az itt elbírálás alatt álló per egész folyamán is igazolt. (Kúria P. IV. 2922/1942.) Megtámadási perben részvényesi minőség igazolása. Anyagi okból megtámadás határideje. A Pp. 140. §-a értelmében ha felperes keresetlevelében nem terjesztette elő azokat az adatokat és okiratokat, amelyek a hivatalból figyelembe veendő körülményeknek megállapítására szükségesek, az elnök a keresetlevelet rövid határidő kitűzése mellett kijavítás végett visszaadja. A kitűzött időben kijavított keresetlevél úgy tekintetik, mintha eredetileg helyesen lett volna beadva. A K. T. 174. §-a minden egyes részvényesnek megadja azt a jogot; hogy a közgyűlési határozatot, ha az a törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkezik, keresettel megtámadhassa. Azi állandó bírói gyakorlat értelmében pedig felperesnek a per egész folyama alatt, — sőt kivételes eseteken kívül általában már a megtámadott közgyűlési határozat hozatalának időpontjától kezdve — részvényesnek kell lennie és a felperesnek részvényesi minőségét a bíróság hivatalból vizsgálja. Az elsőbíróság tehát helyesen járt el akkor, amikor a részvényesi minőségüket egyedül az 1941. március 29-iki közgyűlési jegyzőkönyv tartalmával igazolni kívánó felperesek keresetlevelét azzal adta vissza hiánypótlás végett, hogy részvényesi minőségüket megfelelő módon bizonyítsák és mert felperesek az elsőbíró által kitűzött határidőn belül részvényesi minőségüket a kir. törvényszéknél letett alperesi részvényekkel igazolták, az elsőbírósággal egyezően jogszabálysértés nélkül tekintette a fellebbezési bíróság a keresetlevelet eredetileg helyesen beadottnak. A felperesek nem alakszerűségek mellőzése miatt támadják az 1941. március 29-iki rendes közgyűlés négy határozatát, hanem azért, mert szavazategyenlőség miatt nem jött létre az anyagi jog értelmében közgyűlési határozat, a közgyűlés elnökének ezzel ellenkező megállapítása téves. Ez a megtámadás tehát — mint anyagi okból történt — a K. T. 174. §. 2. bekezdésében előírt 15 napon tvi is, a rendes elévülési időn belül bármikor érvényesíthető és így közömbös az — az alaki okból való támadás esetében hivatalból vizsgálandó kérdés, amelyre vonatkozó tényállás a fellebbezési bíróság ítéletében nincs —, hogy a felperesek