Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

44 nyes előfeltételek meglétében a K. T. 209. §-a alapján a törvényszék engedélyezi. (Budapesti törvényszék mint cégbíróság 33.028/ 1941.) Osztalékon felül más vagyoni juttatás nem illeii meg a részvényest. A kir. törvényszék a felfolyamodással megtámadott végzésével hivatalból megsemmisítette az 1941. évi augusztus hó 18. napján megtartott rendkívüli közgvűlésen hozott határozatot, amely szerint a társaság alaptőkéjéből" részvényenként 5 P-t a tartalékalapban elhelyezett tőke felhasználásával a részvényeseknek viszszafizet, mert a társaság fennállása alatt a részvényeseknek az osztalékon kívül más juttatásra igénye nincs, visszafizetés csak az alaptőke leszállításával kapcsolatban foghat helyt. Alapos a részvénytársaságnak az a felfolyamodási érvelése, hogy a társaság alaptőkéje változatlan maradt, mert csak a tartalékalapot használta fel a visszafizetés céljára. Ugyanis a rendkívüli közgyűlési határozat szerint a visszafizetés a társaság alaptőkéjéből történik. Helytelen tehát az elsőbíróság végzésében az a megállapítás, hogy a közgyűlés akként határozott, hogy a társaság „alaptőkéjéből" fizet vissza részvényenként 5 P-t. Minthogv tehát a társaság alaptőkéje változatlanul maradt, nem helytálló az elsőbíróságnak az az indoka, hogy a visszafizetés csak az alaptőke leszállításával kapcsolatban foghat helyet, mert a Kt. 209. §-ában az alaptőke leszállítására felállított szabályt a tartalékalapból való visszafizetés esetére kiterjeszteni nem lehet. Nem fogadta el azonban a kir. ítélőtábla a felfolyamodónak azt az érvelését, mely szerint tiltó akadálya nincs annak, hogy a tartalékalapba elhelyezett tőkéből a részvényeseknek a közgyűlési határozat alapján részvényenként visszafizetés eszközöltessék. A kir. ítélőtábla P. VI. 9182/1940. számú határozatában kimondotta volt azt, hogy a nyereség-feleslegekből keletkezett tartalékalapból a részvényesek részére osztalék kiadható, amennyiben a tartalékalap nem előre meghatározott célra alakíttatott. A kir. ítélőtábla ezen határozata hozatalánál a 7000/1925. P. M. számú rendelet 5. §-ában foglalt célokon kívül a tőketartaléknak más célra való felhasználását tiltó rendelkezésével szemben nem vitte tiltó akadályul az évi mérlegeket megállapító közgyűlési határozatok alapján szabályszerűen eszközölt nyereségfelosztás után mutatkozó nyereségfeleslegnek tartalékolásából keletkezett tartalékalapra vonatkozóan annak osztalék fizetésére való felhasználását. A kir. ítélőtábla ugvanis arra való tekintettel, hogy a részvényesek osztalékjoga a részvények tulajdonához fűződő olyan alapvető jog, amely elsősorban elégítendő ki, oly esetre, amidőn az évi tiszta nyeréséi!: olyan csekély, hogy abból osztalék adható nem yolna, vagy pedig az alapszabályban meghatározott mérvű osztalék a nyereségből nem adható, a nyereségből keletkezett tartalékalapot az osztalék kiegészítésére, vagy pedig osztalékadásra felhasználhatónak találta, abból kiindulva, hogy a nyereségből keletkezett tartalékalap külön törvényi, vagy