Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

45 alapszabályi rendelkezés hiányában nem veszti el a nyereség jel­legét. Minthogy a szóbanforgó esetben az 1940. évi 52.696 P. ösz­szegű nyereségből az évi rendes közgyűlés határozata íolylán a részvényesek részvén ven kén I 2 P oszla lékadásban részesüllek, és az erre fordított 40.000 P a 200.000 P alaptőke után számítva 2 %-osnak felel meg a részvényesek kellő osztalékban részesültek, a rendkívüli közgyűlésnek az a határozata tehát, hogy a részvény­társaság a részvényeseknek 100.000 P-t a társaság tartaléktőkéjé­ből visszafizet, akként, hogy minden egyes részvényesnek részvé­nyenként 5 P-t fizet vissza, az osztalékadáson kívüli más vagyon­juttatásnak minősül, helyes tehát az elsőbíróságnak az az állás­pontja, hogy a társaság fennállása alatt a részvényeseknek az osztalékon kívül más vagyoni juttatásra igényük nincsen és az ok­ból helyesen semmisítette meg a rendkívüli közgyűlésen hozott határozatot (Budapesti ítélőtábla 8995/1941.) Osztalék és jutalék mellőzése. Az 1210/1932. M. E. számú rendeletet csakis akként lehet ér­telmezni, hogy a közgyűlés annak alapján az osztalék és a juta­lék kifizetését az óvatos üzletvezetés kívánalmához képest akár teljesen, akár részben is. mellőzheti. Ez az értelmezés nem jelenti a rendeletben foglalt kivételes intézkedés kiterjesztő magyarázatát, hanem csak azt a helyes jogelvet juttatja érvényre, hogy akinek joga van többre, joga van kevesebbre is. Az idézett rendelet 1. Íj­ának 1. bekezdése szerint a rendelet alapján hozott közgyűlési ha­tározatban az osztalék, valamint a nyereség terhére díjazás vagy nyereségrészesedés juttatása csak együttesen mellőzhető. Ebben a rendelkezésben, amely az osztalék és a jutalék együttes, és eh­hez képest azonos sorsára utal, nyilván az nyer kifejezést, hogy a rendelet alkalmazása esetén az egyik igény sem részesülhet a másik rovására kedvezőtlenebb elbánásban. Minthogy a 1210/1932. M. E. számú rendelet a fent kifejtettek szerint akkor is alkalmaz­ható, ha az óvatos üzletvezetés az osztalék és a jutalék kifizetésé­nek csupán részleges mellőzését teszi szükségessé, az osztalék és jutalék jogi sorsának ebben az esetben is azonosnak kell lenni. Vagyis a közgyűlés eben az esetben jogosult az osztalék és juta­lék mérvének együttes és aránylagos korlátozására még abban az esetben is, ha az alapszabályok egyébként mást, így az osztalék és jutalék kielégítésének rendjében sortaftást rendelnek. Az 1210/' 1932. M. E. számú rendelet ily értelmezése mellett az alperesi rész vénytársaságnak 1940. évi március hő 19. napján tartott közgyű­lése az idézett rendelet alapján jogosulj volt oly értelmű határoza­tot hozni, hogy a társaság az 1939. üzletév nyereségéből fizet ugyan osztalékot és igazgatósági tagsági jutalékot, de nem az alapszabá lyok által meghatározott, hanem ennél kisebb, de aránylagosan csökkentett mértékben. A jelen esetben a közgyűlés az aránylagos csökkentés mértékétől eltért ugyan, de nem az osztalék, hanem az

Next

/
Thumbnails
Contents