Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

43 volt, mint a részvénytársaság vagyona nagyrészének a részvényesek közti felosztása, mely a vonatkozó törvényes rendelkezések és az állandó bírói gyakorlat szerint csupán a részvénytársaság felszámolása alkalmával történhet. (Budapesti törvényszék mint cégbíróság Cg. 33.028/32/1941.) Igazgatóság felelőssége alaptőkeemelésnél. Az új részvény kibocsátásából eredhető károkért a kibocsátókat egész vagyonukkal terhelő egyetemleges felelősség a K. T. 162 §-a alapján csak mint kártérítési felelősség áll fenn, tehát erre is áll a kártérítési kötelezettség elbírálásánál irányadó az az általános magánjogi szabály, hogy annak alapja a vétkes magatartás. Az új részvényeket kibocsátó egyes igazgatósági tagoknak a K. T. 162. §-a alapján való kártérítési kötelezettségét megalapító vétkességét nem lehet megállapítani, mert az irányadó tényállás értelmében ők a részvénytársaság ügyvitelében közvetlen részi vettek, s mert a III. alap tőkeemelés előtt a Pénzintézeti Központ vizsgálatot tartott és ennek alap ján adta meg az engedélyt az alap tőke felemeléséhez; már pedig az engedély megadása mellett joggal és a kellő gondosság elmulasztása nélkül' vehettek részt az ú j részvények kibocsátásával kapcsolatos műveletben. A részvénytársaság ügyvitelében való „közvetlen részvétel" alatt nem a részvénytársaság mindennapi ügyvitelével járó, inkább csak tényleges természetű közreműködést kell érteni, hanem olyan részvételt, amelynek révén az illető személy a társaság minden ügyébe olyan általános betekintést nyert, hogy ebből következtetve tudnia kellett azt is, hogy az elhatározott III. alaptőkeemelés előtt a korábban kibocsátott részvények értéke befizettetett-e. (Kúria P. VIII. 3757/1940. sz.) A K. T. 163. §-ához. 'A részvényesnek csak osztalék jár, kivéve az alaptőkeleszúllítást. A közgyűlésen hozott azon határozatot, mely szerint a társaság a megadózott tartalékszámla terhére a részvényesek között 150.000 pengőt kifizetni rendelt, a törvényszék a törvényből folyó felügyeleti jogánál fogva hivatalból megsemmisíti és azt a körülményt a bemutatott jegyzőkönyvre feljegyezni rendeli, mert a kereskedelmi törvény 163. és 165. §§-aiban foglalt rendelkezések értelmében a társaság vagyonából a társaság fennállása alatt a részvényeseknek mást kifizetni, mint az évi mérleg szerint jutó osztalékot, nem szabad. Az évi mérleg szerint mutatkozó tiszta nyereség felosztásán túlmenőleg a társasági vagyon felosztására csak a felszámolás bejegyzése után kerülhet sor. Ez alól a szabály alól egyetlen kivétel az alaptőkeleszállítás, amennyiben azt az érvé-