Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

40 olyan részvételt, amelynek révén az illető személy a társaság min den ügyébe olyan általános betekintést nyer, hogy ebből következtetve tudnia kellett azt is, hogy az elhatároizott III. alaptőkeemelés előtt a korábban kibocsátott részvények értéke befizettetett-e? (Kúria P. VIII. 3757/1940.) Szindikátusi tagok szereplése. Olyan szindikátushoz való tartozás, amely a részvénytársaság ügyvitedében és általában üzleti életében elhatározóan döntő és irányító befolyást gyakorolt, alkalmas annak a megállapítására, hogy a szindikátusi tagok a társaság üzletvitelében közvetlenül is résztvettek. Nem ilyen szindikátus azonban az, ha a szindikátus működése kimerült abban, hogy, mint a részvénytöbbséget birtokában tartó alakulás, részvényeket adjon el a társaság életébe bekapcsolódni óhajtó személyeknek, s ezekkel szemben ezzel kapcsolatban bizonyos kötelezettségeket vállalt, és nem szorítkozott a szindikátus név alatt működő alakulás tevékenysége csupán részvények eladására, illetve ezekkel kapcsolatos kötelezettség vállalásokra. (Kúria P. VIII. 3757/1940.) Alaptőkeemelésnél szindikátus. Az alaptőkeemelés keresztülvitelének módja részvénytársaságoknál olyan esetben, amikor a felemelt alaptőke előzetesen le nem jegyeztetett, rendszerint az, hogy a kibocsátára kerülő részvények elhelyezése végett az igazgatósági tagok alkalmi egyesülésre lépnek (szindikátusi szerződés) és a részvényeket azok elhelyezéséig szindikátus veszi át és így, minthogy az alaptőke felemelése érdekében felvett kölcsön valóságos felvevői a felperes és szindikátusi társai voltak és a kölcsönt a szindikátusi szerződés alapján vették fel és vállaltak azért váltói kötelezettséget, a felperes őt terhelő kötelességet teljesített akkor, amidőn a kölcsönért váltókötelezettséget vállalt és részvényeit zálogul lekötötte. A r. t., az alperes, a kölcsönösszeget nem ellenérték szolgáltatása nélkül tartotta meg, hanem azokért részvényeket adoli. A részvényeknek továbbadása, vagy azoknaik egymás között való felosztása tehát a szindikátus tagjainak módjában állott, tehát nem lehet megállapítani azt, hogy a r. t., az alperes, a felperes rovására vagyoni előnyhöz jutott és így a felperes jogalapnélküli gazdagodás címén a részvénytársasággal, az alperessel szemben vállalt kötelezettség alól való mentesítését és ennek eredményében a zálogul lekötött részvények kiadását vagy azok egyenértékének megtérítését az alperestől nem követeiheti. (Kúria P. IV. 4085/1942.) Alaptöke felemelése és egyidejű leszállítása mikor szabálytalan'^ Ha az alaptőke felemelésének és egyidejű leszállításának nincs más célja, mint a részvénytársaság vagyona egy részének a rész-