Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

41 vényesek közötti felosztása, a vonatkozó közgyűlési határozatot, még ha azt az összes részvényesek egyhangúlag hozták is, mint törvénybe ütközőt, meg kell semmisíteni. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 9200/1941.) Alaptőkeemelés követelés beszámításával. Az elsőbíróság helyesen állapítja meg, hogy az alaptőkefelemelésnek akkor van helye, ha az alaptőke felemelése folytán a társaság vagyona az új részvények kibocsátásával tényleg gyarapodik, ezek szerint az alaptőkefelemelés történhetik vagy készpénz befizetéssel, vagy természetbeni betét behozatalával, esetleg a társaság ily célra rendelkezésre álló tartaléka felhasználásával, azonban a most felsorolt eseteken kívül tiltó törvények szabálva hiányában nincsen akadálya olyan alaptőkefelemelési módozatnak sem, ahol az új részvények megszerzése a társasággal szemben fennálló követelés kiegyenlítése alapján történik. A követelés beszámításával történt alaptőkefelemelés azonban csak akkor engedhető meg, ha a társaság könyveiből megállapítható a hitelező fennálló követelése. Az adott esetben az igazgatóság ezt a körülményt hiteles könyvkivonattal igazolta, továbbá magánjogi és büntetőjog felelősségének megállapítására alkalmas módon igazgatósági ülési jegyzőkönyvvel tanúsította azt a tényt, hogy a társaság hitelezőjének a könyvkivonatban feltüntetett összegű követelése áll fenn a társasággal szemben. A társaság részvényeseire az alaptőkefelemelés ezen módozata sérelmet nem jelenthet, annálfogva, mert a közgyűlésen az összes részvényesek megjelentek s az errevonatkozó határozatot egyhangúlag hozták. A hitelezők szempontjából sem tekinthető sérelmesnek a közgyűlési határozat, mert a részvényt átvevő hitelező ebbeli minősége megszűnt s jövőben mint részvényes a társaság feloszlása esetén csak a többi hitelező kielégítése után tarthat igényt a társaság vagyonára. Minthogy a hitelező követelésének megszűnésével a társaság vagyona ezen köve telés kiegyenlítésével gyarapodott, az alaptőkefelemelés tárgyában hozott határozatnak hivatalból való megsemmisítésére törvényes alap nincs, de gazdasási célszerűség sem indokolja ennélfogva a kir. ítélőtábla az elsőbíróság végzését megváltoztatja s a további szabályszerű eljárásra utasította. A m. kir. Kúria 328. számú elvi jelentőségű határozatára való hivatkozás az adott esetben nem helytálló, mert ebben az elvi határozatban tárgyalt esetben a közgyűlés az alaptőkefelemeléssel kapcsolatban olyan tartalmú határozatot hozott, hogy a felemelés során jegyzett részvény névértéke készpénzben fizetendő be, a részvényes készpénzfizetési kötelezettséget vállalt a részvény átvétele folytán, és így a társasággal fennálló ellenkövetelését beszámítás tárgvává nem tehette. (Budapesti tábla P. VI. 2677/1943.) Alaptőke emelés — vagyonfelosztás célzatával. Az állandó bírói gyakorlat szerint, amint azt felfolyamodásában maga a cég is elismeri — alaptőke felemelésének elvileg ak-