Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

39 tőkébe való áttolása útján), annak megállapítása pedig, hogy a^el_' használni kívánt tartozás valódi-e, a tartozás ellenértéke valóban befolyt-e és hogy az ellenértek valóban meg is van, perenkívüli úton megnyugtató módon nem történhet meg. (Budapesti törvényszék mint cégbíróság Cg. 22.468/113/1942.) Alaptalan gazdagodás alaptőke emelésénél. Az alaptőkeemelés keresztülvitelének módja részvénytársaságoknál olyan esetben, amikor a felemelt alaptőke előzetesen le nem jegyeztetett, rendszerint az, hogy a kibocsátásra kerülő részvények elhelyezése végett az igazgatósági tagok alkalmi egyesülésre lépnek (szindikátusi szerződés) és a részvényeket azok elhelyezéséig szindikátus veszi át, és így, minthogy az alaptőke felemelése érdekében felvett kölcsön valóságos felvevői a felperes és szindikátusi társai voltak és a kölcsönt a szindikátusi szerződés alapján vették fel és vállaltak azért váltói kötelezettséget, a felperes őt terhelő kötelességet tel jesített akkor, amidőn a kölcsönért váltókötelezettséget vállalt és részvényeit zálogul lekötötte. Kétségtelen, hogy a r. t., az alperes, a kölcsönösséget nem ellenérték szolgáltatása nélkül tartotta meg, hanem azokért részvényeket adott. A részvényeknek továbbadása, vagy azoknak egymás között való felosztása tehát a szindikátus tagjainak módjában állott, tehát nem lehet megállapít tani azt, hogy a r. t., az alperes, a felperes rovására vagyoni előnyhöz jutott és így a felperes jogalapnélkiili gazdagodás címén a részvénytársasággal, az alperessel szemben vállalt kötelezettség alól való mentesítését és ennek eredményében a zálogul lekötött részvények kiadását vagy azok egyenértékének megtérítését az alperestől nem követelheti. (Kúria P. IV. 4085/1942.) Uj részvény kibocsátásáért felelősség. Az új részvény kibocsátásából eredhető kárért a kibocsátókat egész vagyonukkal terhelő egyetemleges felelősség a K. T. 162. §-a alapján csak mint kártérítési felelősség áll fenn, tehát erre is áll a kártérítési kötelezettség elbírálásánál irányadó az az általános magánjogi szabály, hogy annak alapja a vétkes magatartás. Az új részvényeket kibocsátó egyes igazgatósági tagoknak a K. T. 162. §-a alapján való kártérítési kötelezettségét megalapító vétkességét nem lehet megállapítani, mert az irányadó tényállás értelmében ők a részvénytársaság ügyvitelében közvetlen részt nem vettek, s mert a III. alaptőkeemelés előtt a Pénzintézeti Központ vizsgálatot tartott és ennek alapján adta meg az engedélyt az alap. tőke felemeléséhez, már pedig az engedély megadása mellett joggal és a kellő gondosság elmulasztása nélkül vehetnek részt az új részvények kibocsátásával kapcsolatos műveletben. A részvénytársaság ügyvitelében való „közvetlen részvétel" alatt nem a részvénytársaság mindennapi ügyvitelével járó, inkább csak tényleges természetű közreműködést kell érteni, hanem