Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

38 megállapítani, mert az irányadó tényállás értelmében ők a részvénytársaság ügyvitelében közvetlen részt nem vettek, s mert a III. alaptőkeemelés előtt a Pénzintézeti Központ vizsgálatot tartott és ennek alapján adta meg az engedélyt az alaptőkefelcmeléshez, már pedig az engedély megadása mellett joggal és a kellő gondosság elmulasztása nélkül lehettek alperesek abban a feltevésben, hogy az alaptőke felemelésének törvényes előfeltételei megvannak, s így a köteles gondosság elmulasztása nélkül vehettek részt az új részvények kibocsátásával (kapcsolatos műveletben. (Kúria P. VII. 3757/1940.) Alaptőkeemelés jóüáírással. A társaságnak 1941. évi április hó 10. napján tartott rendes "közgyűlése az alaptőkének 5.000 új részvény kibocsátása útján 500.000 pengővel oly módon való felemelését határozta el, hogy az új részvényeket a társaság anyaintézete veszi át és annak ellenértékét a társaság anyaintézete befizeti, a közgyűlés tehát készpénzfizetés útján történt alaptőkeemelést határozott el. A kir. törvényszék felhívta az igazgatóságot, hogy hiteles könyvkivonattal és igazgatósági ülési jegyzőkönyvvel igazolja a felemelt alaptőke tényleges befizetését. Az igazgatóság arra halasztást kért, azzal, hogy a felemelési művelet keresztülviteléhez a Magyar Nemzeti Bank engedélye szükséges. Ismételt halasztások után a 110. sorsz. alatt előterjesztett kérvényhez csatolt hiteles könyvvizsgálói jelentéséből azonban megállapította a kir. törvényszék, hogy az alaptőke felemelését nem az elhatározott módon, — készpénzfizetéssel, — hanem a részvényt jegyző cégnek a társasággal szemben fennálló zárolt pengőszámlán levő követelése jóváírása útján vitték keresztül. A K. T. 179. §-ának 5. pontjához kapcsolódó állandó bírói gyakorlat szerint az alaptőkefelemelés módjának megállapítása a közgyűlés hatáskörébe tartozik (ezért kell a közgyűlési meghívóban a felemelés módját is megjelölni), attól az igazgatóság el nem térhet, ezért az alaptőkeemelésre vonatkozó közgyűlési határozat már ebből az okból is megsemmisítendő lett volna. A K. T. 148. §-ával és a 7.000/1925. M. E. sz. rendelettel kapcsolatban kialakult bírói gyakorlat szerint azonban a bíróság az alaptőkefelemelést csak akkor engedélyezi, ha a társaság vagyona készpénzbefizetése, vagy természetbeni betét behozatala által tényleg gyarapodik, vagy pedig olyan tartalék felhasználása által történik, amely ilyen célra a közgyűlés rendelkezésére áll. Az alaptőke felemelésének jóváírás útján történt keresztülvitele azonban az említett három lehetőség egyikével sem azonos, ezért az alaptőkeemelésre vonatkozó közgyűlési határozat ebből az okból is megsemmisítendő, a bejegyzési kérelem pedig elutasítandó volt. Az alaptőkének a tervezett módon való felemelése lehetőséget nyújtana arra, hogy a vállalat tőkeereje (alaptőkéje) annál nagyobbnak tüntettessék fel, mennél több a tartozása (a mérlegben szereplő valóságos tartozásnak az egészen más természetű tartozást jelentő alap-