Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

31 A K. T. 158. §-ához. Igazgatósági tagokra sérelmes cégjegyzési mód. A társaság az 1943. évi március hó 14. napján tartott rendé? közgyűlésén az alapszabályok 4. §-át olymódon változtatta meg, hogy az igazgatóság tagjai közül W. Lajos részérc adja meg az egyedüli cégjegyzési jogosultságot, míg a társaság többi igazgatósági tagja cégjegyzési jogának érvényességéhez azt a feltételt tűzi. hogy az együttes cégjegyzés alkalmával az egyik aláírónak minden esetben W. Lajosnak kell lennie. Ezen alapszabály-módosítás folytán azonban csupán W. Lajos nyert cégjegyzési jogosultságot, míg a többi igazgatósági tag a cégjegyzési jogosultságból lényegileg kizártnak tekintendő, mert W. Lajos cégjegyzésével a társaságot illető összes ügyek elintézhetők, a többi igazgatósági tagok cégjegyzésére ily alapszabályrendelkezés folytán szükség nem merülhet fel. Minthogy a bírói gyakorlatban kifejlődött jogszabály folytán a részvénytársasági igazgatósági tagok cégjegyzési joga nem korlátozható akkép, liogy azok a cégjegyzésből lényegileg kizárassanak, helyesen semmisítette meg az elsőbíróság az; alapszabálvok 4. §-ának módosítására vonatkozó közgyűlési határozatot. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 4005/1943/65.) Cégbejegyzésnél allegorikus nevek. Részvénytársaságok cégük szövegébe, annak más cégek szövegétől való megkülönböztetése végett olyan allegorikus neveket vagy eszméket kifejező elnevezéseket is felvehetnek, amelyek a tényleges viszonyokkal vagy a valósággal nem ellenkeznek és így nem ütköznek a cégvalódiság elvébe, de a közönség megtévesztésére sem alkalmasak és ezért a kereskedelmi verseny tisztességét sem sértik. (Kúria Pk. IV. 3035/1942.) Cégjegyzésre jogosítottak címeinek bejegyzése. A Kt. 193. §-a szerint a társasági ügyek vitelével, valamint a társaságnak az ügyvitelre vonatkozó képviseletével más meghatalmazottak is vagy a társaság hivatalnokai megbízathatnak. Sem a K. T., sem a cégjegyzékekről szóló rendeletek nem tiltják a cégjegyzésre jogosítottak címeinek a cégjegyzékbe való bevezetését. A K. T. 193., 185. §-át és a 158. §-ának 7. pontját, továbbá a cégjegyzékrendelet (26.922/1875.) 7. §-át alkalmazó bírói gyakorlat helyesen csak azt kívánja meg a cégjegyzői címeire nézve, hogy azokat az alapszabály pontosan állapítsa meg. Egyébként a cégjegyző társasági tisztviselők tiltó törvénybe nem ütköző címei közömbösek, mert a cégjegyzők cégjegyzési jogosultsága — ellentétben a cégvezetőkkel — nem a címeikből fakad. Nincs akadálya tehát annak, hogy a részvénytársaság vagy szövetkezet alapszabályilag a jogtanácsosát cégjegyzési joggal felruházza s kérje e címével együtt a jogosultsága bejegyzését. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 20/1945/16.)