Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])
30 Az a további tény, hogy a cégjegyzésre egyedül is jogosított ügyvezető igazgató a részvénytársaság igazgatóságának nem tagja, nem törvényellenes. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 924/1945/12. Ügyletkötés módja szóbeli jogügyletnél. Az irányadó tényállás szerint az alperes cégjegyzéséhez két igazgatósági tag aláírása szükséges. Ha tehát a jogügyletet szóbeli úton létesítik, az ügylet megkötésénél ugyancsak két igazgatósági taginak kell eljárni, amely utóbbi esetben együttesség, együttes nyilatkozat szükséges. Az alperesnek ezzel ellentétes felülvizsgálati támadása tehát alaptalan. (Kúria P. IV. 650/1947.) Üzletév kitolása. Az állandó bírói gyakorlat szerint valamely társasági üzleté vnek kitolása előzetesen is csak akkor engedhető meg, ha ezáltal az összevont, illetve kitolt üzletév összesen 18 hónapnál nem hosszabb időre terjed, már pedig a jelen esetben ez az időtartam ennél a maximumnál is hosszabb, a bejegyzett alapszabályokban meghatározott üzletév lejárta után a lejárat időpontja a bírói gyakorlat szerint, de a dolog természetéből folyóan is többé ki nem tolható. A mérleg évenkinti megállapításának lehetősége és kötelezettsége pedig fennáll, függetlenül attól a körülménytől, hogy a részvénytársaság üzemi építkezése — amely adott esetekben több évig elhúzódhatik — befejezést nyert-e s hogy a részvénytársaság akár ennek folytán, akár egyéb okból üzemi működését valóban megkezdte-e vagy sem. (Budapesti ítélőtábla 6. P. 6882/1923/7.) Hirdetmények közzététele. A K. T. 157. § 15. pontja szerint az alapszabályokban meg kell állapítani a társaság hirdetményeinek mikénti közzétételét. Az alapszabályok módosított 4. §-ának az a rendelkezése, hogy a közgyűlési hirdetmény a Budapesti Közlönyben teendő közzé, nem felel meg a K. T. 157. § 15. pontja rendelkezésének, mert e törvényszakasz helyes magyarázata értelmében a társaság minden közzéteendő hirdetményére kell a hírlapi hirdetést meghatározni. Minthogy az alapszabályok 4. §-a csupán csak a közgyűlési hirdetményeknek a közzétételére és nem a társasági általános hirdetmények közzétételére tartalmaz rendelkezést, ennélfogva az ítélőtábla megsemmisíti a módosításokra vonatkozó közgyűlési határozatot és a társaságot a rendelkező rész szerinti módosításra felhívja. (Budapesti ítélőtábla P VI. 8592/1940/54.)
