Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])
23 §-ában foglaltak értelmében le nem szállítja, a saját tőke gyanánt az alapszabályokban meghatározott részvénytőkét kell számításba venni. (Közigazgatási bíróság 13.253/1942. P.) Részvényérték megállapítása. A részvénytársaságok fennállása alatt a részvény értékét nem a mérlegben kimutatott vagyonnak a részvények számával való el-' osztása útján kell megállapítani, hanelm annak meghatározásánál, hogy adott időpontban a részvény mily értéket képvisel, a kereslet és kínálat alapján kialakuló forgalmi érték az irányadó. (Kúria P. IV. 1736/1942.) ' Részvény névértéke beszámítással nem egyenlíthető ki. A Polgárijogi Határozatok Tárában 328. szám alatt felvett 17/ 1899. V. számú elvi jelentőségű határozat szerint a részvény névértékének megfizetésére vonatkozó részvényesi kötelezettség nem közönséges tartozás, hanem olyan kötelezettség, amelynél fogva a részvényes a társasági vállalat üzletéhez és az ebből a célból s az ezáltal megállapított társasági kötelezettségek fedezéséhez szükséges alap megalkotásához részvényének névértéke erejéig hozzájárulni köteles és így nem szenvedhet kétséget, hogy a részvényesnek tartozása a társaság irányában fennálló nem hasonló jogi természetű követelése beszámításával egyáltalán nem törleszthető (Kúria P. IV. 1024/1941.) Közgyűlés megtartásának helye. Helytelen összehívás. A közgyűlésnek oly módon történt összehívása, hogy a meghívóban a közgyűlés megtartásának helyéül Budapest, V.-utca 1 III. emelet 1. ajtószám jelöltetett meg, míg a felvett közgyűlési jegyzőkönyvből kitűnően a közgyűlést Budapest, V.-utca 1. I. em 1. ajtószám alatt tartották meg, nem felel meg az alapszabályok 20. §-a rendelkezésének, amely a közgyűlések megtartását akként szabja meg, hogy a meghívóban a közgyűlés helye pontosan kiteendő. (Budapesti törvényszék mint cégbíróság 40.479/1942.) Közgyűlési hirdetmény tárgysorozata. A részvénytársasági közgyűlést egybehívó hirdetményben kitett tárgysorozat csak akkor felel meg a törvény szerinti céljának, ha a részvényeseket a közgyűlés tárgyai felől előre kellően tájékoztatta. Az alapszabályoknak ez a törvény rendelkezéseinek megfelelő és az állandó bírói gyakorlattól eltérő részletes intézkedést magában nem foglaló rendelkezése ilyként kiegészítésre nem szorul. (Kúria Pk. 5321/1940.)
