Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

24 Közgyűlés kitűzött időpontjától eltérés. A közgyűlés a csatolt jegyzőkönyv szerint délelőtt 12 órakor tartatott meg. A bemutatott hirlappéldányon a közgyűlés megtar­tásának időpontja délután egy órára van feltüntetve. A közgyűlés megtartása és a hirlappéldányban feltüntetett időpontok közötti el­térést csak abban az esetben lehetne figyelmen kívül hagyni, ha a közgyűlésen valamennyi részvényes jelen lett volna. Minthogy min­den részvényes nem volt képviselve, az összes hozott határozato­kat a törvényszék megsemmisítette. (Budapesti törvényszék mint cégbíróság 23.968/1942.) Alapszabályok összhangja a bírói gyakorlattal. Közgyűlés helyének állandó jellegű meghatározása. A bírói gyakorlat a K. T. törvényes rendelkezéseinek magya­rázata és kiegészítése, tehát az alapszabályoknak a kifejlődött bí­rói gyakorlattal is összhangban kell lenniök. Megfelel a törvény rendelkezésének és a bírói gyakorlatnak az elsőbíróságnak az a döntése, hogy az alapszabályoknak a közgyűlés helyét feltétlenül és mindenesetre szóló érvénnyel kell meghatározniok. Azok a rend­kívüli körülmények, melyeket a felfolyamodás a közgyűlésnek min­dig ugyanazon a helyen való megtartása ellen felhoz, a közgyű­lés helyének a törvénynek és a bírói gyakorlatnak meg nem felelő alapszabályszerű meghatározására okul nem szolgálhatnak. (Buda­pesti ítélőtábla P. VI. 8539/1938/42.) Megtámadási pernél felperességi jog. A K. T. 174. §-ában szabályozott kereseti jog egyedül a rész­vényest illeti és mert részvényesnek általában csakis a részvény tulajdonosát lehet tekinteni, a felperes részvényesi minősége attól függ, hogy tulajdonosa volt-e akárcsak egy alperesi részvénynek is és pedig úgy a megtámadott közgyűlési határozat hozatalakor, valamint azóta mind a mai napig. A peres felek megegyező elő­adása szerint az alperes részvényei bemutatóra szólnak. Minthogy a K. T. 172. §-a értelmében a bemutatóra szóló részvények átru­házása azoík' átadása által történik, a jelenlegi részvénybirtokosi minőségét egy darab alperesi részvénynek elnöki letétbe helyezé­sével már igazolt felperest, — aki számlával még azt is igazolta, hogy egy darab alperesi részvényt adásvételi ügylet útján annak a közgyűlésnek a határnapja előtt két nappal megszerzett, amely­nek határozatait támadja, — kereshetőségi jogának kimutatása céljából nem lehet kötelezni még további igazolásra és pedig an­nak kimutatására, hogy ő a részvényét nemcsak tulajdon átszál­lására alkalmas módon szerezte, hanem a kérdéses közgyűlést meg­előző időben át is vette s a részvényt attól az időponttól fogva a letétbehelyezésig is tulajdonában tartotta. (Kúria P. IV. 3436/ 1939/16.)

Next

/
Thumbnails
Contents