Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])
17 Alakuló közgyűlés és alap szabály tervezet. Ha az alakulóközgyűlésen megjelent minden részvényesnek módjában állott az alapszabálytervezetet az alakuló közgyűlést megelőző időben megismerni, fel sem lehet tenni azt, hogy ezt a tervezetet épen csak az alakuló közgyűlésen jelen nem volt két részvényaláíróval előzetesen nem közölték volna, akik az alperesi részvénytársaság megalapításában tevékeny részt vettek, és amikor az alapítási munkákat a nevezett két részvényaláíró rendelkezése szerint eljárni hivatott titkárság végezte. A részvényaláírók tehát az alapszabályok tervezetének az alakuló közgyűlés megtartásának időpontja előtti ismerete folytán tudták azt, hogy a vállalatnak az alapítási tervezet szerint 50 évben meghatározott tartama nem változtathatatlanul, hanem közgyűlési határozattal módosíthatóan van tervbe véve. Ezek szerint az alakuló közgyűlésnek a vállalat időtartamára vonatkozó határozata ilyként nem tért el az alapítási tervezettől, az alakuló közgyűlés tehát jogosult volt ebben a tárgyban az alapszabályba felvett szövegnek megfelelően határozni, ha nem is volt minden részvényes jelen. (Kúria P. IV 4530/1940.) Igazgatósági módosítások az alakuló közgyűlési határozaton. Az igazgatóságnak az alakuló közgyűlés részéről adható felhatalmazás a bírói gyakorlat szerint csak olyan módosításokra terjedhet ki, amelyek csupán a helyesebb szövegezés, mondatszerkesz tés, írásjel alkalmazása körében mozognak. De nem eszközölhet az igazgatóság saját hatáskörében kiegészítéseket és különösen olyan módosításokat, amelyek kifejezetten érdemi rendelkezéseket tartalmaznak (Budapesti ítélőtábla P. VI. 10.413/1939/6.) 'Alapszabályok döntvényellenessége. A Kúria 75. sz. jogegységi döntvénye szerint — amelyet a bíróságok az 1913 :LIV. t. c. 75. §-a értelmében követni kötelesek — a részvénytársaság igazgatósága annak a tagjának, aki akár szolgálati viszony, akár külön megbízás folytán végez a társaság részére valamely teendőt, csak akkor állapíthat meg ellenértéket (fizetést, díjazást, javadalmazást, jutalmat stb.), ha ez a teendő valamely jogszabály rendelkezése, vagy az élet felfogása szerint nem esik az igazgatósági teendők, vagy hatáskör keretébe. Mivel az alapszabályok 20. §-ának a közgyűlésen elhatározott módosítása a hivatkozott döntvényben megnyilvánuló jogszabállyal ellentétben áll, midőn az igazgatóság hatáskörébe tartozó tennivalók ellátásával megbízott igazgatósági tag javadalmazását az igazgatóságra bízta, a törvényszék a vonatkozó módosítás bejegyzését hatályon kívül helyezi. (Budapesti törvényszék mint cégbíróság 1298/1941.) 2
