Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])
18 A K. T. 157. §-ához. Cégvalódiság elve. A felfolyamodással élő részvénytársaság abban a cégszövegben, melynek megváltoztatása felől 1943. évi október hó 17-én tartott közgyűlésen határozott, a „váradegyházmegyei" jelzőt nemcsak engedély alapján használta, hanem ez a részvénytársaság és az egyház tényleges kapcsolatának is kifejezője volt. Az említett jelzőnek a cégszövegből való elhagyása tehát nyilván azt a tényf juttatja kifejezésre, hogy az egyházmegye az addig fennállott engedélyét visszavonta, a társaságnál való érdekeltségét megszüntette, de ugyanakkor indokoltnak mutat egy olyan feltevést, hogy az addigi jelzőszónak a „hajdiímegyei" szóval történő helyettesítése épen azért történik, mert az egyházmegye megszűnt érdekeltsége helyébe Hajdúvármegye érdekeltsége s ezzel egybefüggő erkölcsi és anyagi kapcsolata lépett. Ez az utóbbi feltevés pedig a valóban fennálló helyzetnek nem felel meg s így a felvenni kívánt cégszöveg félrevezető és Hajdúvármegye erkölcsi jelentőségének engedély nélkül való felhasználása volna. A felfolyamodással élő részvénytársaság alaptalanul hivatkozott arra is, hogy a „megyei" jelző más bejegyzett cégszövegekben is előfordul, mert az a helyzet, hogy ilyen jelzőt esetleg más társaságok is jogosulatlanul használnak, csak azért állhatna fenn, mert ez ellen sem az érdekeltek nem szólaltak fel, sem a cégbíróság nem indított a vállalatot meg nem illető cégszöveg használata miatt eljárást. Ebben az esetben azonban Hajdúvármegye közönsége nevében annak alispánja még több hónappal a cégszöveget módosító közgyűlés megtartását megelőzően tiltakozott a tervbe vett cégszövegmódosítás ellen és ezen felül a vonatkozó bejegyzést rendelő végzés ellen felfolyamodással is élt Ezért a kir. Kúria a kir. ítélőtáblának felfolyamodással megtámadott végzését helybenhagyta. (Kúria Pk. IV. 2393/1944. szám.) R. í. betűk a cégszövegben. A bírói gyakorlat értelmében nincs törvényes akadálya annak, hogy egy részvénytársaság a cégszövegében ezen minőségét a r. t betűk kiírásával jelölje meg a részvénytársaság szó teljes kiírása helyett, mert ezenj rövidítés jelentése a 'köztudatba annyira átmen t, hogy az a részvénytársasági minőség világos megjelölésére feltétlenül alkalmas. (Kúria Pk/lV. 1953/1940.) Idegennyelvű vezérszó a cégszövegben. A bírói gyakorlat csak nyomatékosan tanácsolja az idegennyelvű szavaknak, mint sokszor f eleslegeseknek látszó idegenszerűségeknek a cégszövegben való mellőzését, azonban az alkalmazási lehetőséget egyáltalában nem korlátozza csak kivételes esetekben való megengedhetőségre, mert az, hogy valamely vezérszónak van-e
