Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

161 vány is a közgyűlés többségi akaratának van alávetve. Nem lehet szó tehát arról, hogy az alperes közgyűlésének az eredménykimutatást megállapító határozata törvénybe ütköznék, mint ezt a felperes állítja, a felperes kereseti támadása tehát érdemben alaptalan. Ezért a felperes felülvizsgálati kérelmével megtámadott, abban a kérdésben hozott döntés helyessége, hogy az egy alperesi részvényt Letett felperes az alperes részvényese volt-e már a kérdéses közgyűlés megtartása idejében, és azóta is a részvényletétel idejéig, elbírálást sem igényel. (Kúria P. IV. 2904/940.) Eredménykimutat ás közzététele. Az alperes a kereseti jog megszűnésén felül azzal is védekezik, hogy nála már 2í-ik éve az a gyakorlat, hogy ő az eredménykimutatást csak a társaság helyiségében teszi közzé, amiről a részvényesei tudtak is. Ámde az írott alapszabályokkal és a törvény rendelkezéseivel ellentétes gyakorlat figyelembe nem jöhet. Az előadottakból következik, hogy az alperes alapszabály- és törvényellenesen hívta össze a rendes közgyűlését. (Kúria P. IV 4735/1940.) Eredménykimutaías kellékei. Az állandó birói gyakorlat értelmében a két részre tagolt zárszámadások második részének, az eredménykimutatásnak is meg kell felelnie a K. T. 199. §-a követelményeinek, tehát abban külön tüntetendők fel a bevételek, külön a kiadások és ezeknek egybevetése útján mutatandó ki az üzleti év eredménye; ezért az olyan eredménykimutatás, mely a bevételeket a kiadások egy részével már csökkentett összegben állítja szembe az általános kiadások tételeivei, ennek a követelménynek meg nem felel és így még nagy általánosságban sem nyújt a részvénytársaság jövedelmezőségéről felvilágosítást. Való ugyan, hogy aaz eredménykimutatásnak szőllőbirtokköltségtétele, mely a peres felek megegyező előadása szerint a 100—200 pengő bevétellel már csökkentett tétel, ekként nem felel meg a K. T. 199. §-a fenn említett követelményének, ámde az az előre levont tétel csekély összegű volta miatt nem teszi lehetetlenné azt, hogy a részvényes a vállalat jövedelmezőségéről nagy általánosságban felvilágosítást nyerjen. Ennek hiányában pedig nincsen kellő oka annak, hogy a közgyűlésnek zárószámadásokat megállapító határozata ezen a címen is megsemmisítették. (Kúria P. IV. 2807/1940.) Eredménykimutatás összeállítása. Az eredmény kimutatásnak olyan összeállítása, amelyben a gyártási számla bruttó bevétele egyes kiadási címeken csökkentett összegben szerepel a követel oldalon, a mérlegvilágosság elvét sértővé teszi, de nem a mérlegvalódiság elvébe ütközővé íKűri^ P. IV. 934/1942.) ' V ii