Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

162 Átmeneti vagyontételek. Vagyontétel leírása. Az üzletévben teljesített oly befizetések, amelyek csupán a következő évet terhelik, átmeneti vagyontételként veendők fel, aminek elmulasztása adóköteles leírásnak minősül. Indokok: Az a mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alaphoz való hozzájárulás, mely a vállalat részéről az 1939. év folyamán befizetett, az 1939. július hó 1-étől 1940. június hó 30-áig terjedő időtartamra lett kivetve, tehát fele összegében az 1940. évet terhelte. A befizetésnek az a 492 P 31 filléres hányada tehát, mely nem az 1939. üzleti évet illette, átmeneti vagyontételként lett volna felveendő. A vagyontételként való felvétel elmulasztása a vagyontétel leírásának minősül, mely mint az 1940:VII. t. c. 14. és 15. §-ában fel nem sorolt leírás, a 13. §. 10. pontja szerint társulati adó alá esik. (Közigazgatási bíróság 10.379/1942. P.) Számadások közgyűlési megvizsgálása. Ellentételek egyenlegben feltüntetése. Átmeneti tételek. Felperes azt állította, hogy a szóban levő közgyűlésen a számadásokat nem vizsgálták meg, a zárószámadásokat enélkül állapították meg. A közgyűlés — az arról felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint — az igazgatóság és felügyelőbizottsága jelentését egyhangúlag elfogadta és „az 1942. évi mérleget és nyereség-veszteségszámlát a közkézen forgó alakjában'* egyhangúlag megállapította. Ebből kétségtelenül kitűnik, hogy ezeket a határozatokat a közgyűlés a számadások megvizsgálásának eredményeképen hozta s így az ide vonatkozó támadás nem alapos. A felperes a közgyűlésen hozott határozatokat azért is támadja, mert ez a közgyűlés olyan mérleget állapított meg, amelynek csak a teheroldalán szerepelnek átmeneti tételek és pedig 61.118 P 28 fillér összegben, tehát az átmeneti kiadásoknak és bevételeknek csak a különbözetét tünteti fel a mérleg. Meg nem támadott és ezért irányadó tény az is, hogy az alperes 1942. üzletévében az átmeneti tételek számláján a tartozik oldalon 215.255 P 92 f, a követel oldalon 276.374 P 20 fillér szerepel, s az egyenleg ennek a két tételnek a különbsége. Az állandó bírói gyakorlat értelmében a K. T. 199. §-a szerint a zárószámadásokat világosan és áttekinthetően akként kell megszerkeszteni, hogy aazokból a társaság vagyona és terhe külön-külön kitűnik s az ekként kimutatott cselekvő és szenvedő állapot összehasonlításából eredő nyereséget, vagy veszteséget kell kimutatni úgy, hogy a zárószámadások a társaság vagyoni helyzetéről tiszta képet adjanak. Az olyan mérleg tehát, mely a mérleg szembenálló1 ellentételeit (így pl. a folyószámla-adósokét és hitelezőkét stb.) csak egyenlegében tünteti föl, a K. T. 199. §-ában megkövetelt mérlegvilágosság elvét sérti, ebben a törvényszakaszban foglalt jogszabályba ütközik. (P. IV. 1545/1936.) Ez áll az átmeneti tételekre nézve is. Az áttaieneti tételek ugyanis azok, amelyek mint a jövő üzletév terhére eső elő-