Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

148 nyerői nem rendelkeznek, következőkép a felügyelőbizottság tagjaitól megkülönböztetett felügyelőbizottsági póttagnak a részvénytársasaág törvényen alapuló szervezetében helye időlegesen, helyettesi minőségben sem lehet. A felfolyamodó részvénytársaság alapszabályai 60. §-ának az a rendelkezése tehát, amely szerint a 3—4 rendes tagból álló felügyelőbizottság mellett egy póttagnak is kell lennie, a törvénnyel ellenkezik, s ennélfogva a részvénytársaságnak e törvényellenesség megszüntetésére1 irányuló felhívása indokolt volt. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 6516/1930/40.) A K. T. 195. §-ához. Felügyelőbizottság mulasztása alaptőke emelésnél. A felügyelőbizottság tagjai nem teljesítették a K. T. 195. §-ában foglalt kötelezettségüket, mert különben meg kellett volna állapítaniok azt, hogy a felemelt alaptőkének készpénzben való befizetését a részvénytársaság könyvei egyáltalán nem igazolják és így a K. T. 196. §-a értelmében fennáll az ő egyetemleges kártérítési felelősségük is. (Kúria P. IV. 1024/1941.) Felügyelőbizottság díjait nem állapíthatja meg az igazgatóság. A közgyűlés az alapszabályok 29. §-át úgy módosítja, hogy a közgyűlés által az igazgatóság és a felügyelőbizottság díjazására megállapított összeg felosztásának módjáról maga az igazgatóság határozzon. Ez a módosítás stö-rvétnysértól, ment a felügyelőbizottsági tagok díjazásának mértéke nem tehető függővé az igazgatóságtól, minthogy előbbi az igazgatóság működésének ellenőrző szerve. (Budapesti ítélőtábla P. 5836/1942.) A K. T. 196. §-ához. Felelősség felügyeleti mulasztásokért. A részvénytársaság, mint jogi személy javára, illetőleg terhére jogok és kötelezettségek csupán törvényes képviseleti (fizikai) szerveinek cselekvőségével, avagy mulasztásával keletkeznek, mégis azonban ezeknek a szerveknek eljárásáért a részvénytársaság csak abban az esetben felel, ha törvényes szervei jogszerű hatáskörükben jártak el. Ehhezképest annak a tényállásnak alapulvételével, hogy a megrendelő városnak történt szállításokról a részvénytársaság kétféle könyvvitelt alkalmazott, és pedig: az egyik magában foglalta a kisebb számlát a megrendelő részére valóságban szállított anyagok mennviséséről s ez a számlaöszszeg szerepelt a részvénytársaság könyveiben, mint a megrendelő