Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

149 nyomdai tartozása, míg a megrendelőnek a nem szállított aruk értekét is magában foglaló, tehát nagyobb összegű számlát nyújtották be kiűzetés végett, n\ilvánvaló, liogy a részvénytársaság képviselő szervei, akik pedig az ügyvitel ellenőrzésében fokozott tevékenységei tartoznak ki lejteni, ennek a felügyeleti és ellenőrzési kötelezettségnek a gyakorlását a részvénytársaság alkalmazottaival szemben, akik az áruk szállításában közreműködtek, elmulasztották, mert a kellő gondosság kifejtése esetén a visszaéléseket módjukban állott volna felfedezni, tehát a részvénytársaság az alkalmazottainak eljárásából a megrendelőnek okozott károsodásért felelős. (Kúria P. IV. 177/1941. sz.) Felügijelőbizottsúg s igazgatóság felelőssége felemelt alaptőke he nem fizetéséért. Az igazgatóság azzal a tényével, hogy a felemelt alaptőkét annak ellenére befizetettnek tüntette fel, hogy annak ellenértéke a pénztárba a részvények átvételére vállalkozóktól készpénzben nem folyt be, a részvénytársaságot megkárosította, mert ezzel, valamint azzal, hogy a felemelt alaptőkére való befizetési kötelezettség vállalásra nézve kellő okmányokról és feljegyzésekről nem gondoskodott, lehetetlenné tette, hogy a részvénytársasági kötelezettség fedezéséhez szükséges alap megalkotásához a részvényesek megfelelő módon hozzájáruljanak. A volt igazgatósági tagok egyetemleges kártérítési felelősségét ezért a K. T. 189. §-a alapján meg kejll állapítani. A fentiekből folyóan ;a felügyelőbizottság tagjai sem teljesítették a K. T. 195. §-ában foglalt kötelezettségüket, mert különben meg kellett volna állapítaniok azt, hogy a felemelt alaptőkének készpénzben való befizetését a könyvek egyáltalán nem igazolják. A K. T. 196. §-a értelmében tehát azonos összegek erejéig fennáll az ő egyetemleges kártérítési felelősségük is. (Kúria IV. 1024/1941.) A K. T. 197. §-ához. Közgyűlési meghatalmazott választása. A K. T. 197. §-ának a közgyűlési meghatalmazottak választására vonatkozó rendelkezése abban az esetben van helyén, amidőn a részvénytársaság nem az egyes igazgatósági tag, hanem az egész igazgatóság ellen lépett fel kártérítési keresettel, amikor tehát a társaságnak nincs oly törvényes szerve, amely az igazgatóság ellen felléphetne és így a közgyűlés által választott meghatalmazottaknak kell a társaságot képviselni. Ha a károsult a kártérítési követelését nem az igazgatóság, hanem csupán egyik igazgatósági tag ellen kívánja érvényesíteni, a K. T. 197. §-ára alapított, közgyűlési meghatalmazottak választásának hiányára vonatkozó támadásnak alapja nincs. (Kúria P. IV. 791/1941.)