Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

138 latra, vagy annak valamely önálló ágára kiterjedő vezető és irá­nyító munkakörrel legyen felruházva. Ennek az előfeltételnek adott esetben történő vizsgálatánál jelentősége van annak, hogy az az üzleti vagy üzemi ág, amelyben a munkaadó az alkalma­zottat foglalkoztatja, milyen terjedelmű és milyen fontosságú az egész vállalat szempontjából. Erre nézve útmutatást ad a dönt­vény indokolása. Eszerint: igen nagy vállalatoknál visszás volna, ha pl. egy vállalat több különálló gyárat tart fenn, ezeknek a gyá­raknak önálló műszaki vagy kereskedelmi vezetőit, — habár az egész vállalattal való összefüggésnél fogva nekik is vannak fellebb­valóik, akiknek eljárásukról jelentést tenni kötelesek, az egy évi felmondás kedvezménye nem illetné meg. Ugyanez a helyzet a nagykereskedelmi vállalatok egyes üzletágainál is. Ezért valamely igen nagy vállalat önálló ága is, a döntvény alkalmazása szem­potjából, csak akkor jöhet figyelembe, ha ennek keretében egy nagyobb vállalat méreteinek megfelelő kiterjedésű és forgalmú termelés, üzemi munka vagy egyéb gazdasági, üzleti tevékenység folyik, s az egész vállalat üzleti, gazdasági céljait szolgálja, tehát annak egy jelentős gazdasági egysége vagy legalább is fontos, bi­zonyos önállósággal bíró részlege. A nem vitás tényállás szerint a felperes az alperesi vállalat egyik munkás jóléti intézményének az „Országos Társadalombiztosító Intézet Nitrochémiai Iparválla­lati Pénztár"-ának volt a vezetője. Ez az intézmény a vállalat al­kalmazottainak munkásbiztosító ügyeit, — ideértve a gyógykeze­lést, táppénzkiutalást stb., — az OTI felügyelete mellett önállóan bonyolította le. Ez az intézmény, — szociális fontossága ellenére, — független volt a vállalat tulajdonképeni gazdasági tevékenységé tol és üzleti céljaitól, ebben a vonatkozásban mellérendelt jelentő­ségű és a vállalat ügymenetének és sorsának a kialakulásaira közvetlen befolyással nem bírt, tehát a flent írt előfeltételek nem forognak fenn. Ebből természetszerűleg következik, hogy a veze tésével megbízott és bármilyen széles hatáskörrel felruházott tiszt­viselőjének a munkakörét ..az egész vállalatra vagy annak vala mely önálló ágára kiterjedő" munkakörnek tekinteni nem lehet. Ennek az előfeltételnek a hiánya miatt a 42. sz. polgári dönt­vényben kimondott jogszabály az adott esetben nem alkalmaz­ható, s így helyes a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy az egy évi felmondási jog kedvezménye a felperest nem illeti meg. Ilyen állásfoglalás mellett nincsen perdöntő súlya aanak a to^ vábbi kérdésnek, hogy a felperes hatásköre milyen terjedelmű volt. s hogy munkakörének a betöltése magasabb tudományos kép­zettséget igényelt e vagy sem, ennélfogva az arranézve indítvá­nyozott bizonyítást, hogy a felperes önállóan, teljes hatáskörben vezette a szóbanforgó jóléti intézményt, jogszabálysértés nélkül mellőzte a fellebbezési bíróság. Egyébként az ismert tényállásból, sőt a felperes tényállításaiból is kitűnik annyi, hogy a felperes munkaköre administratív jellegű volt, s ezt egy fontosabb teen­dőkkel megbízott kereskedelmi alkalmazott is elvégezhette. Annak a körülménynek pedig, hogy a szorosan vett orvosi munkálatok­kal is kapcsolatban állott a felperes tevékenysége (az orvosi ren-

Next

/
Thumbnails
Contents