Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

138 latra, vagy annak valamely önálló ágára kiterjedő vezető és irányító munkakörrel legyen felruházva. Ennek az előfeltételnek adott esetben történő vizsgálatánál jelentősége van annak, hogy az az üzleti vagy üzemi ág, amelyben a munkaadó az alkalmazottat foglalkoztatja, milyen terjedelmű és milyen fontosságú az egész vállalat szempontjából. Erre nézve útmutatást ad a döntvény indokolása. Eszerint: igen nagy vállalatoknál visszás volna, ha pl. egy vállalat több különálló gyárat tart fenn, ezeknek a gyáraknak önálló műszaki vagy kereskedelmi vezetőit, — habár az egész vállalattal való összefüggésnél fogva nekik is vannak fellebbvalóik, akiknek eljárásukról jelentést tenni kötelesek, az egy évi felmondás kedvezménye nem illetné meg. Ugyanez a helyzet a nagykereskedelmi vállalatok egyes üzletágainál is. Ezért valamely igen nagy vállalat önálló ága is, a döntvény alkalmazása szempotjából, csak akkor jöhet figyelembe, ha ennek keretében egy nagyobb vállalat méreteinek megfelelő kiterjedésű és forgalmú termelés, üzemi munka vagy egyéb gazdasági, üzleti tevékenység folyik, s az egész vállalat üzleti, gazdasági céljait szolgálja, tehát annak egy jelentős gazdasági egysége vagy legalább is fontos, bizonyos önállósággal bíró részlege. A nem vitás tényállás szerint a felperes az alperesi vállalat egyik munkás jóléti intézményének az „Országos Társadalombiztosító Intézet Nitrochémiai Iparvállalati Pénztár"-ának volt a vezetője. Ez az intézmény a vállalat alkalmazottainak munkásbiztosító ügyeit, — ideértve a gyógykezelést, táppénzkiutalást stb., — az OTI felügyelete mellett önállóan bonyolította le. Ez az intézmény, — szociális fontossága ellenére, — független volt a vállalat tulajdonképeni gazdasági tevékenységé tol és üzleti céljaitól, ebben a vonatkozásban mellérendelt jelentőségű és a vállalat ügymenetének és sorsának a kialakulásaira közvetlen befolyással nem bírt, tehát a flent írt előfeltételek nem forognak fenn. Ebből természetszerűleg következik, hogy a veze tésével megbízott és bármilyen széles hatáskörrel felruházott tisztviselőjének a munkakörét ..az egész vállalatra vagy annak vala mely önálló ágára kiterjedő" munkakörnek tekinteni nem lehet. Ennek az előfeltételnek a hiánya miatt a 42. sz. polgári döntvényben kimondott jogszabály az adott esetben nem alkalmazható, s így helyes a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy az egy évi felmondási jog kedvezménye a felperest nem illeti meg. Ilyen állásfoglalás mellett nincsen perdöntő súlya aanak a to^ vábbi kérdésnek, hogy a felperes hatásköre milyen terjedelmű volt. s hogy munkakörének a betöltése magasabb tudományos képzettséget igényelt e vagy sem, ennélfogva az arranézve indítványozott bizonyítást, hogy a felperes önállóan, teljes hatáskörben vezette a szóbanforgó jóléti intézményt, jogszabálysértés nélkül mellőzte a fellebbezési bíróság. Egyébként az ismert tényállásból, sőt a felperes tényállításaiból is kitűnik annyi, hogy a felperes munkaköre administratív jellegű volt, s ezt egy fontosabb teendőkkel megbízott kereskedelmi alkalmazott is elvégezhette. Annak a körülménynek pedig, hogy a szorosan vett orvosi munkálatokkal is kapcsolatban állott a felperes tevékenysége (az orvosi ren-