Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

137 nem sért jogszabályt a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amellyel a keresetet elutasította. (Kúria P. II. 2177/1946. sz.) i ! Társasági tisztvisielő címének bejegyzése. A K. T. 7. §-a értelmében a cégjegyzékbe a törvény által előszabott bejegyzések vezetendők be. Eszerint a társasági tisztviselőknek olyan címei, melyeket a K. T. nem említ, melyekhez ezért nem is köti a cégjegyzési jogosultságot, bejegyzés tárgyát nem képezhetik. Az állandó bírói gyakorlat azonban olyan esetekben, amidőn a társaság alapszabályai különbséget tesznek egyrészt a társasági tisztviselők, másrészt a fontosabb teendőkre utaló címeket viselő társasági tisztviselők cégjegyzési joga és módja tekintetében, megengedi, hogy e társasági tisztviselőknek olyan címei, melyekhez az alapszabályok értelmében különleges cégjegyzési jogosultság fűződik, a cégjegyzékbe bejegyeztessenek. Az adott esetben a társaság alapszabályainak a cégjegyzés módjáról rendelkező 4. §-a a vezérigazgatói minőséghez egyáltalán nem fűz cégjegyzési jogosultságot. Ennélfogva ez a cím a cégjesrvzékben fel sem tüntethető. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 1331/1947.) Társasági tisztviselő ebbeli minősége egyedül nem jegyezhető be, csak cégjegyzési jogosultsága. Tévesen s nyilván elírásból vagy helytelen fogalmazás következtében rendelte el a cégbíróság dr. S. T. igazgató címmel felruházott társasági tisztviselő ebbeli minőségének törlését. Elsősorban ilyen kérelem nem is terjesztetett elő, másodsorban pedig a részvénytársaságok tisztviselő karában történt változások nem tárgyai a cégjegyzékbe való bevezetésnek. A társaság alkalmazottainak csupán cégjegyzési jogosítványa a bejegyzés tárgya, de nem a szolgálati viszony létesülése, megszűnte vagy az annak keretében történt cím vagv egyéb változások. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 7187/ 1943/98.) Alkalmazottak felmondási ideje, nyugdíja és végkielégítése. A magánvállalatnál alkalmazottat egy évi felmondási idő — ha vezérigazgató is — csak akkor illeti, ha magasabb képzettséggel rendelkezik és a vállalat a nagyüzemek közé tartozik. A nyugdíjkövetelésből a végkielégítési összeg levonandó, tekintet nélkül arra, hogy a végkielégítéshez való igény az 1910/920. M. E. sz. rendeleten vagy külön megállapodáson alapul. Nyugdíj és végkielégítés alkalmazottat egyide jűleg nem illet. (Kúria P. VII. 15/1940.) Nagyüzem igazgatójának felmondási ideje. A 42. számú polgári döntvény alkalmazásának egyik előfeltétele, hogy az alkalmazott a nagyüzemek közé tartozó egész válla-