Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

134 latban fordulhatna e!o, amire a jelen esetben azért nem kerülhet sor, mert az 1940. évi augusztus 11-én megatrtott alperesi közgyű­ttVnek e tárgyban meghozott és az igazgatóság említett intézke­dését jóváhagyó határozatát az arra jogosult részvényesek meg nem támadták, a felperes pedig, mint aki az alperesnek nem rész vényese, azt meg nem támadhatta. Ennél az elfoglalt jogi álláspontnál fogva feleslegessé vált an­nak vizsgálata, hogy az alperes igazgatósága jogos és kellő alap­pal bíró okból utasította-e el a felperesnek a könyvek és mellék­lelei betekintésére irányuló kérelmét, miért is ez irányban tény­állás megállapítására, illetve az elsőbíróság által megállapított tényállásnak ebben a tekintetben való kiegészítésére nem volt szükség. (Győri ítélőtábla P. II. 1350/1940.) A K. T. 192. §-ához. 1gazgatósági tagok létszámcsökkenése. Az alapszabályok 34. §-ának 2. bekezdése szerint az igazga­tósági ülés határozatképességéhez legalább három tag jelenete szükséges. A K. T. 192. §-a értelmében, ha az igazgatósági tagok száma a határozatképességhez alapszabályilag kikötött számra csökkent, az igazgatóság tagjai csak közgyűlésen mondhatnak le érvényesen. Erre tekintettel törvényellenes az alapszabályok 32. §-ának 4. bekezdésében foglalt az a rendelkezés, mely szerint, ha az igazgatósági tagok száma kettőre apadt, az igazgatóság rendkí­vüli közgyűlést hiv össze, amely a kilépett igazgatóság tagok he­vébe és azok hátralévő időtartamára új igazgatósági tagokat vá­laszt. Az igazgatósági tagok száma közgyűlésen kívül lemondással nem apadhat három alá, mert az ilyen lemondás érvénytelen. (Bu­dapesti tábla P. VI. 175/1947/4.) A K. T. 193. §-ához. Igazgató bejegyzése a cégjegyzékbe. A K. T. 7. §-a értelmében a cégjegyzékbe a törvény által elő­szabott bejegyzések vezetendők be. Eszerint a társasági tisztvise­lőknek olyan címei, melyeket a K. T. nem említ, melyekhez ezért nem is köti a cégjegyzési jogosultságot, bejegyzés tárgyát nem ké­pezhetik. Az állandó bírói gyakorlat azonban olyan esetben, mi­dőn a társaság alapszabályai különbséget tesznek egyrészt a tár­sasági tisztviselők, másrészt a fontosabb teendőkre utaló címeket viselő társasági tisztviselők cégjegyzési joga és módja tekinteté-

Next

/
Thumbnails
Contents