Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

135 ben, megengedi, hogy a társasági tisztviselőknek olyan címei, melyekhez az alapszabályok értelmében különleges cégjegyzési jogosultság fűződik, a cégjegyzékbe bej egyeztessenek. Az adott esetben a társaság alapszabályainak a cégjegyzés módjáról rendelkező 2. §-a ügyvezető igazgatói és jogtanácsosi minőséghez egyáltalán nem fűz cégjegyzési jogosultságot. Ennélfogva ezek a címek a cégjegyzékben fel sem tüntethetők. Az alapszabályok ellnben az aligazgatói címmel felruházott társasági tiszíviselő cégjegyzési jogosultsága tekintetében tartalmaznak rendelkezést. Erre figyelemmel az ítélőtábla a jogtanácsosi és aligazgatói címmel felruházott dr. Z. F. társasági tisztviselő cégjegyzési jogosultságát aligazgatói minőségében, a jogtanácsosi cím feltüntetésének mellőzésével bejegyezni rendelte. Ez a bejegyzés meg is felel a társaság által a felfolyamodásban előterjesztett másodlagos kérelemnek és a kijavított címpéldányok szövegének. Az ítélőtábla az ügyvezető igazgatók bejegyzése iránti kérelmet a fenti indokból nem találta teljesíthetőnek. A társaság felfolyamodásában kérte ugyan, hogy a bíróság arra az esetre, ha a kinevezett ügyvezető igazgatók cégjegyzési jogosultsága e minőségben be nem jegyezhető, ezeknek igazgatói minősége és cégjegyzési jogosultsága jegyeztessék be, azonban ez a kérelem sem volt teljesíthető. Az igazgatóság ugyanis ezeket nem igazgatói, hanem ettől eltérő teendőkre utaló ügyvezetői igazgatói címmel ruházta fel. Címpéldányaik is az ügyvezető igazgatói minőséget tüntetik fel. Igazgatói minőséggel és ebből folyó cégjegyzési jogosultsággal való felruházást tartalmazó igazgatósági ülési határozat és ennek megfelelő címpéldány nélkül igazgatói minőségben való cégjegyzési jogosultság bejegyzése sem foghat helyt. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 4156/1946.) Igazgatóhelyettesi minőség cégbejegyzése. Cégjegyzési jogosultság. A kereskedelmi meghatalmazottakra vonatkozó, a K. T. 43— 45. §-ai alapján kifejlődött állandó bírói gyakorlat megengedi, hogy a részvénytársaságok (szövetkezetek) társasági tisztviselőiket cégjegyzési joggal ruházzák fel. A K. T. 7. §-a értelmében a cégjegyzékbe a törvény által előszabott bejegyzések vezetendők be. A társulati tisztviselőknek olyan címei tehát, amelyeket a K. T. nem említ, amelyekhez ezért nem is köti a cégjegyzési jogosultságot, bejegyzés tárgyát sem képezhetik. Az adott esetben ezenfelül még a részvénytársaság alapszabályai sem tesznek különbséget egyrészt a társulati tisztviselők, másrészt a fontosabb teendőkre utaló címeket viselő társasági tisztviselők, valamint az igazgatósági tagok cégjegyzési joga, annak módja tekintetében, az alapszabályok vonatkozó rendelkezése sem hozható fel tehát az igazgatóhelyettesi cím feltüntetésének célszerűségi indokául. Ezért a Kúria az igazgatóhelyettesi minőség feltüntetését mellőzte (Kúria Pk. IV. 2947/1940/170.)