Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

132 lyok 10. §-ának módosított szövege azt határozza meg, hogy az igazgatósági tagok a), b) és c) jelzésű hármas csoportra oszlanak. A cégaláírásnak három személy, 3 igazgatósági tag vagy 2 igaz­gatósági tag és egy cégjegyzési joggal felruházott tisztviselő, mint cégvezető által történő módját megállapító módosított 12. §. akként rendelkezik, hogy a cégjegyzék érvényességéhez szüksé­ges, hogy a céget jegyző három igazgatósági tag egyike az igaz­gatósági tagok a) jelzésű, a másik a b) jezésű, a harmadik a c) jelzésű csoportjából legyen, ha pedig a cégjegyzésnél az egyik aláíró cégjegyző, szükséges, hogy a két igazgatósági tag, aki a cég­jegyzőn kívül a céget jegyzi, ne tartozzék az igazgatósági tagok azonos csoportjába. Az alapszabályoknak az az intézkedése, amely a cégjegyzés érvényességét ahhoz köti, hogy a céget jegyző három igazgatósági tag különböző csoporthoz tartozzék, ha pedig az egyik aláíró cégjegyző, a céget rajta kívül jegyző két igazgató­sági tag más csoportjához tartozzék, a társaság benső jogviszo­nyaiban törvényes rendelkezésbe nem ütközik, mert a K. T. 180. 5. első bekezdéséből kitűnik, hogy az alapszabályok az igazgató­ság képviseleti jogát a részvénytársaság belső jogviszonyában kor­látokhoz köthetik. A részvénytársaságnak harmadik szemé­lyekkel szemben fennálló jogviszonyában ilyen korlátozásnak helye nincs, mert a K. T. 190. §-a jszerint az igazgató­ság jogkörének az alapszabályokban megállapított korlátozásai harmadik személyek irányában joghatállyal nem bírnak.. Ezek szerint az alapszabályok 10. és 12. §-aiban foglalt csoportokat létesítő és a cégaláírás érvényességére vonatkozó említett rendel­kezések a társaság belső jogviszonyában mindenképen érvényesek. Következésképen azokat megsemmisíteni sem lehet (mint ezt a másodbíróság tette), mert az a körülmény, hogy a csoportokkal kapcsolatos korlátozó rendelkezéseknek harmadik személyekkel szemben joghatálya nincsen, csak azt a következményt vonhatja maga után, hogy az alapszabályok 12. §-ának a cégjegyzést kor­látozó részét, valamint az igazgatósági tagoknak mely csoportba való tartozását a harmadik személye>k (tájékoztatására rendelt cégjegyzékbe bevezetni nem lehet. (Kúria Pk. IV. 251/1938/19.) A K. T. 191. §-ához. Könyvek felmutatása. Igazgatósági tag könyvekbe betekintési joga. Lemondott igazgatósági tag jogai. Felperes a könyvek felmutatása megtagadásának jogtalansá­gát vitatva, abból az okból kérte az alperest a hitelezőit és adó­sait, közöttük a disponábilis tőkék elhelyezését is feltüntető folyó­számlakönyv és mellékletei felmutatására ítéletilej? kötelezni, hogy azoknak betekintésével módjában álljon a részvénytársaság

Next

/
Thumbnails
Contents