Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

129 utasította el, mert a felperes a nevezett részvénytársaság ellen 1934. október 10-éig keresettel fel nem lépett, másfelől a részvénytársaságnak az 1927:111. tc. 2. §-a alapján az 1935. évi november hó 11. napján elrendelt törlése ellen kifogást nem jelentett be. A fellebbezési bíróság azonban azt a kijelentését, hogy a részvénytársaság elleni kereset beadásának az 1934. évi október hó 10. napjáig történt elhalasztásával a felperes kárelhárítási kötelezettségét megsértette, semmivel sem indokolta meg, nevezetesen nem mutatta ki, hogy a felperes követelése korábban kielégítést nyert volna és ettől csak azért esett el, mert a részvénytársaság ellen pert nem indított, habár ez köteleissége lett volna. Á perben annak nincsen semmi jelentősége, hogy a felperes a részvénytársaságnak a cégjegyzékből való törlésié ellen kifogást nem emelt. Teljesen téves a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a részvénvtársaságnak a cégjegyzékből való kitörlésével az alaptőke 70%-ának behívási kötelezettsége alól az igazgatóság tagjai mentesültek. A K. T. 160. §-a értelmében a részvénytársaság a kereskedelmi cégjegyzékbe való bevezetés és kihirdetés előtt létezőnek nem tekintetik ugyan, a részvénytársaságnak a cégjegyzékből való kitörlése azonban a részvénytársaságnak addig vállalt kötelezettségeit és szerzett jogait sem a kereskedelmi törvény, sem az általános magánjogi jogszabályok szerint meg nem szünteti. A részvények ellenértéke pedig a részvénytársaság alaptőkéje, a részvénytársaság vagyona lévén, a részvénytársaság hitelezőinek fedezeti alapja marad akkor is, ha a részvénytársaság a cégjegyzékből töröltetett. (Kúria P. IV. 4430/1939.) Igazgatósági és felügyeíőbizottsági tagságról lemondás hatálya. Bukásért felelősség. Csódbeli érvényesítés nem mentesíti az igazgatóságot. Szakértelemhicínu nem mentesít. A részvénytársaság igazgatósági tagjainak ebbeli minősége, tehát ügyviteli kötelessége és az ügyvitelért való személyes felelőssége a lemondás napján a cégjegyzékből való egyidejű törlés nélkül is megszűnik rendszerint, mert igazgatósági tagsági minőség megszűnésének, a cégjegyzékbe való bevezetésének és közhírré tételének hiánya magára az igazgatósági tagra nézve lemondásának jogi hatályát — ha a lemondásnak törvényes akadálya nincs — nem érinti és a bejegyzés és közhírrététel elmulasztásának jogi következménye csupán abban jelentkezik, hogy a társaság a lemondás tényét, harmadik személyekkel szemben csak annyiban érvényesítheti, amennyiben igazolja, hogy utóbbiak előtt az igazgatói tagsági minőség megszűnése ismeretes volt. A fellebbezési bíróságnak ezzel ellentétes az a jogi álláspontja tehát, hogy az igazgatósági tag felelőssége a lemondás után az igazgatósági tagság megszűnésének a cégjegyzékbe történt be jegyzésének közhírré tételéig áll fenn, téves. A fenti jogszabály azonban nem zárja ki a 9