Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

12 szakértői véleményből megállapíthatóan a fióküzletek leltározásánál megállapított leltári anyagtöbbletből áll elő, mégpedig oca. 400.000 P-s összegben papirzsák többletből, ami természetszerűleg nem készpénzbeli vagyon — és eltekintve attól, hogy fogalmilag csupán apportnak volna tekinthető, már pedig kizárt dolog az. hogy a társaság saját meglévő vagyontárgyait apportként alaptőkeemelés céljára felhasználhassa, mivel egyrészt az apport fogalmilag idegen vagyonértéket jelent, másrészt ilyen esetben a társaség vagyona mivel sem gyarapodik, — az alaptőkefelemelés ilyen módjának engedélyezése tág lehetőséget nyújtana a részvények névértékének az alaptőke megfelelő szaporítása nélkül, a társasági vagyon önkényes felbecsülése általi felemelésére, — és így eltekintve a hitelezők megtéveszthetése folytán előállható sérelemtől, — a K. T. 148. §-ában foglalt tilalom kijátszására. (Budapesti törvényszék mint cégbíróság Cg. 1649/98. és 99/1940.) Az ítélőtábla helybenhagyja: Az ítélőtábla elfogadta az elsőbíróság 98. és 99. sorsz. végzéseiben elfoglalt azt a jogi álláspontját, hogy a mindkét végzés indokainak első bekezdésében ismertetett módon alaptőikieemelés nem hajtható végre. Alaptőkeemelés ugyanis csak a K. T.-nek, az alapszabályoknak, vagy a vonatkozó egyéb törvényes rendelkezéseknek (7000/Í925. P. M. sz. rendelet) korlátain belül történhetik. Ez azt jelenti, hogy az alaptőikefelemelés csak akkép vihető keresztül, amint ezt ezek a rendelkezések előírják. A K. T. 148. §-a ugryan kimondja, hogy a részvények névértékét a társaság fennállása alatt felemelni nem lehet, azonban a bírói gyakorlat értelmében a névérték mégis felemelhető, ha a részvény névértékét a közgyűlés határozata alapján az alaptőke megfelelő szaporításával emelik feljebb. Ehhez képest tehát az alaptőkének valóságos gyarapodása az alaptőkeemelés feltétele, amely vagy a társaság pénzbeli vagyonából eszközölt tényleges befizetés, vagv apport behozatala útján történhetik. A közgyűlés tehát bár elvileg szabadon határoz arról, hogy az alaptőkeemelést mikor és mily mérvben kívánja keresztülvinni, mégis az alaptőke céljára csak olyan vagyontételeket használhat fel. amelyek a törvény vagy az alapszaTjályok értelmében a mérlegben kimutatható vagyonba tartoznak, vagy olyan tartalékokat képeznek, amelyek az alaptőkeemelés céljára igénybevehetők és amely tartalékok a mindenkori mérlegben az alapszabályok rendelkezésének megfelelően szerepelnek. Ellenben semmikép sem használhatók fel ilyen célra az úgynevezett titkos (latens) tartalékok, amelyeket a mérlegből megállapítani nem lehet és amelyek ilykép a nyilvános számadás köréből és az igazgatóság és felügyelőbizottságnak a K. T. 200. §. szerint a mérlegvalódiság tekintetében is fennálló egyetemleges felelőssége alól ki vannak vonva s így azok mibenléte és valóságos vagyontöbbletkénti számbavehetősége a zárszámadásból ki nem tűnik. A fent idézett törvényes rendelkezésekben és a bírói gyakorlatban kijegecesedett fent (kifejtett jogi leifogásba ütközik ennélfogva a felfolyamodó részvénytársaság ama ténye, hogy a titkos tartalékot