Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

13 kívánja az alaptőke felemelésére felhasználni. Általában a titkos tartalékot még abban az esetben is, ha a bíróság által kirendelt hites könyvszakértő által megállapíthatóan valóban a részvénytársaság rendelkezésére álló valóságos vagyont képez, a fentiekből következően előbb vagyongyarapító tételként a mérlegbe fel kell venni és azt a közgyűlés megállapítása alá kell bocsátani, amely ezt a vagyontételt ekkép mint nyereséget a törvényben és az alapszabályokban meghatározott keretben használhatja fel. (Budapesti ítélőtábla VI. 2062/1940/104.) Névérték felemelésének kivételes megengedettsége. Az elsőbíróság által helyesen megállapított tényállás szerint a részvénytársaság 4,000.000 pengőt kitevő alaptőkéjét a részvénytársaság közgyűlése 6,000.000 pengőre emelte fel oly módon, hogy az alaptőkeemelés céljára a részvénytársaság tartalékának és rendkívüli tartalékának egy részét fordította s az alaptőkefelemeléshez szükséges összeget részben a részvénvesek fizették be. Az alaptőkefelemeléssel egyidejűleg a közgyűlés a részvények névértékét 400 pengőről 600 pengőre emelte fel. Az elsőbíróságnak a vonatkozó közgyűlési határozatokat a cégjegyzékbe bejegyezni rendelő végzését a kereskedelmi cégbejegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztos előterjesztéssel kapcsolatos felfolyamodással támadta meg, arra hivatkozással, hogy a már érintett közgyűlési határozatok a K. T. 148. §-ának sérelmével történtek. Való, hogy a K. T. 148. §-a azt mondja ki, hogy: „A részvények névértékét a társaság fennállása alatt felemelni nem lehet. Az ily felemelés semmisnek tekintendő." A bírói gyakorlat szerint azonban, ha a részvények névértékének felemelése az alaptőkének ugyanolyan arányban való gyarapításával megy végbe, a közgyűlés határozata a részvényesekjogait nem sérti, mert a tiszta nyereségben jövőre is oly módon fognak részesülni, mintha a részvények névértéke fel nem emeltetett volna; a felemelt alaptőke pedig teljesen befizetve lévén, felelősségük a részvények névértékének felemelésével nem növekszik (Kúria 767/1898.). Ennek értelmében a részvények névértékének felemelésé a jelen esetben nem sérti a kereskedelmi törvény 148. §-ába foglalt'jogszabályt. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 1483/ 1942/95. — Budapesti törvényszék mint cégbíróság Cg. 2829. sz. ügyben.) Apport tehermentessége. A részvénytársaság alakulásához betéttel járuló részvényesek betétje az alaptőkének részét alkotja. Az alaptőkén pedig a részvénytársaság alakulásakor semmiféle teher nem lehet, mert különben az alaptőke a K. T. 194. §-ának megfelelően a maga egészében nem lenne biztosítva és a részvények révértéke sem felelne meg az alaptőke hányadának (Kúria P. I. 3038/1942..) i