Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

123 szabályok szerint a részvényesek között felosztás alá kerül. (K. T. 163. §.) A részvénytársaság vagyoni vesztesége tehát a részvénytársaság fennállása alatt a részvényesnek csak osztaléka csökkenésében jelenthet vagyoni kárt vagy akkor, ha a részvényei átruházni kívánja, de a részvény!ársaság vagyoni romlása folytán a részvényt eladni egyáltalán nem tudja, illetve eladta ugyan, dé a társaság vagyoni romlása által okozott érték veszte-éggel. A felperesek tehát azt a kárt követelhetnék, amely reájuk osztalékuk csökkenéséből vagy részvényeik szándékolt, illetve tényleges átruházása körében hárult, ha emellett kimutatnák, hogy ez a veszteségük valóban a keresettel megtámadott jogügyletnek, kifogásolt kiadásnak volt a következménye és az alpereseket a jogügylet m gköuVe, a kiadás megtétele körül vétkesség terhelné. A íellcbbe/csi bíróság nem állapított meg olyan tényeket, amelyekből azt lehetne megállapítani, hogy a sérelmezett cselekmények elmaradása esetén a felperesre osztalék vagy nagyobb osztalék jutott volna, illetve a részvények tényleges vagy szándékolt átruházása körében sérelmet nem szenvedtek volna./ Az idevonatkozó ténymegállapítás hiánya pedig nem jogszabálysértés, mert a felperesek ily ténymegállapításra irányuló kérelmet bírói felhívás ellenére elő nem ter jesztettek, sőt felülvizsgálati kérelmükben is ismételten hangsúlyozzák, hogy kereseti igényük alapja és mennyisége a részvénytársaság vagvonában állítólag bekövetkezett vagyoncsökkenés annak aránylagos része. A felpereseket azonban az általuk érvényesített alapon kártérítés nem illeti, az osztalék tekintetében csupán a felülvizsgálati kérelemben tett előadások pedig a Pp. 535. §-a értelmében figyelembe nem vehetők. A felperesnek ellenkező értelmű felülvizsgálati kérelme a kifejteiteknél fogva alaptalan lévén, a sikertelen felülvizsgálati eljárással az alpereseknek okozott költséget a Pp. 508., 543. § ai értelmében követeléseik arányában megtéríteni tartoznak. (Kúria P. IV. 4228/1939/64.) Igazgatósági tagot perli a részüénijes. A K. T. 189. §-ának rendelkezésén alapuló bírói gyakorlat értelmében az ellen az igazgatósági tag ellen, aki a törvénnyel, vagy alapszabályokkal ellenkező intézkedés, vagy mulasztás által vétkesen kárt okozott, a K. T. 189. § a alapján saját jogán a károsult részvényes, közgyűlési határozat nélkül, sőt az igazgatóság tagjait felelősség alól felmentő közgyűlési határozat ellenére is felléphet annak a megtérítése iránt, amelyet a részvénytársaságfennállása és működése alatt közvetlenül vagy közvetve ő maga szenvedett és az egyes részvényest a részvénytársaság fennállása alatt érhető károsodásnak tekinti a bírói gyakorlat azt az érdeksérelmet, amelyet a részvényes az igazgatósági tagok vétkessége folytán osztalékigényében és részvényértékesítési lehetőségében szenvedhet. A felperes azt állítja, hogy a részvényeire eső 1936. évi osztaléktól az alperes igazgatósági tagok vétkes magatartása