Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

124 folytán esett el. Az igazgatóság tagjait terhelő törvényes felelősségre alapított ilv kártérítési követelés érvényesítésének pflíaig sem a részvénytársaság ellen indítandó per, sem a közgyűlési határozat megtámadása és megsemmisítése — az előrebocsátottakból folyóan — nem előfeltétele. A keresetet elutasító döntés ellein irányuló felperesi felülvizsgálati kérelem mégsem vezethet sikerre. Á 30/1937. M. E. sz. rendelet értelmében ugyanis a részvénytársaság az üzletév nyereségének hovafordítása tárgyában az esetben, ha az óvatos üzletvezetés rigy kívánja, — alapszabályi rendelkezés ellenére is úgy határozhat, hogy a társaság sem osztalékot, sem a nyereség terhére az igazgatóság tagjai részére semmiféle díjazást vagy nyereségrészesedést nem fizet és a kimutatott nyereség felett a közgyűlés elhatározásához képest az 1210'1932. E. M. sz. rendelet 1. §-ában megjelölt módon rendelkezhetik. Ebből folyóan, ha való volna az is, hogy a szóbanlévő részvénytársaság 1936. december 31-iki vagyonmérlege az alperesek vétkességének közben jötte nélkül és helyes mérlegösszeállítás mellett nyereséget tüntetne fel, ebből a tényből még nem lehet megállapítani azt, hogy a nyereség aránylagos részének kifizetését a felperes követelhetné, mert a nyereség felett a részvénytársaság az osztalékfizetést kizáró módon intézkedhetik és ez a határozata megtámadás tárgya sem lehet. (1210/1932. M. E. sz. r. 1. §. 3. bek.) Addig tehát, amíg a felperesnek az osztalék fizetéséhez való joga törvényes szabály, vagy közgyűlési határozat alapján meg nem nyílik, az osztalékot károsító alperesi magatartáson alapuló kártérítési követelés érvényesítése időelőtti, ez okból a felperes keresete — annak érdemi elbírálása nélkül — ezúttal elutasítandó. (Kúria P. IV. 5749/1939.) Igazgatósági tag kártérítő felelőssége. A K. T. 189. §-ának a 241. §-a szerint a szövetkezetekre is irányadó rendelkezése szerint a törvény vagy az alapszabályok ellen cselekvő igazgatósági tagok a károsultak minden ebből eredő káráért egyetemleg felelnek, már pedig a felperesnek a szövetkezet ellen folytatott perében megítélt és behajthatatlan költségei az alperesek mulasztásával oki összefüggésben állanak és mint ilyenek az igazgatóság tagjai ellen érvényesíthetők. (Kúria P. IV. 626/1940.) Igazgatósági és felügyelőbizottsági tag kártérítési felelőssége alaptőke felemelésnél. A részvénytársaság igazgatósága azzal a tényével, amellyel a felemelt alaptőkét annak ellenére befizetettnek tüntette fel, hogy annak ellenértéke a részvénytársaság pénztárába a részvények átvételére vállalkozóktól készpénzben nem folyt be, a részvénytársaságot megkárosította, mert ezzel, valamint azzal, hogy a felemelt alaptőkére való befizetési kötelezettségvállalásra nézve