Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

114 fásából származó kárért felelősséggel tartoznak. Abban az esetben tehát, ha a könyvvezető jogellenes cselekményeivel a felperesnek okozott kár okozati összefüggésben van az igazgatósági tagoknak, az alpereseknek, a könyvvezető működése felett kötelező ellenőrzés elmulasztásával: az alperesek kártérítési felelősségét meg kell állapítani. Az adott esetben azonban a szakértő véleménye szerint a könyvvezető lehetetlenné tette az alperesek részére a büntetendő cselekményének felfedezését, mert azokat még szakértő sem állapíthatta volna meg. Ha tehát az alperesek a könyvvezetés felett a kellő ellenőrzést elmulasztották volna is, felelősségük ezen az alapon meg nem állapítható, mert a felperes károsodása az ellenőrzés gyakorlása mellett is bekövetkezhet. (Kúria P. IV. 1083/1942). A K. T. 185. §-ához. Igazgatósági tag cégjegyzési jogának korlátozása. Nincs helye a részvénytársasági igazgatósági tag cégjegyzési jogosultsága oly korlátozásának, hogv az igazgatósági tag csak cég jegyzési jogosultsággal felruházott tisztviselővel együttesen jegyezhesse a céget. (Budapesti tábla P. Ví 7326/1941.) A K. T. 186. §-ához. Közgyűlés összehívása igazgatósági határozat nélkül. A társaság rendkívüli közgyűlését A. B. részvényesnek és C, I). részvényes meghatalmazol íj írnak kérésébe az igazgatóság arra vonatkozó határozata nélkül, az igazgatóság elnöke saját hatáskörében hívta össze. Az alapszabályok 14. -S-ának rendelkezése szerint rendkívüli közgyűlés egybehívandó: a) igazgatósági határozat folytán, b) felügyelőbizottsági határozat folytán, c) ha egy, vagv több részvényes, aki a részvénytőke legalább 1/10-ét képviseli, az összehívási az ok és cél megjelölésével írásbelileg kéri és részvényeit egyidejűleg letétbe helvezi. Az a) és h) pontok esetében nyilvánvaló .hogv az összehívást az igazgatóság, illetve a feliigvelőbizottság eszközli, a c) pont esetében pedig a K. T. 178. §-ának meg felelően az összehívásra jogosított közeg. Mivel az alapszabályok az összehívásra jogosított közeget külön kifejezetten nem határoz ták meg és mivel a K. T. 182. §-a értelmében a részvénytársaság ügyeit az igazgatóság intézi, a 186. §. értelmében pedig hatóságok és harmadik személyek irányában, ugyancsak az igazatóság képviseli, nyilvánvaló ebből, hogy az alapszabályok 14. §-ának cl pontja alapján előterjesztett kérelem tárgyában az igazgatóság