Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

113 han érvényesítheti, amennyiben igazolja, hogy az utóbbi ©wtt az igazgatósági tagsági minőség megszűnése az ügylet megkötésekor ismeretes volt. (K. T. 184., 42. §-ok.), de a cégbejegyzés és közhírrététel hiánya magára az igazgatósági tagra nézve lemondásának a további ügyintézésért való felelősséget kizáró joghatályát — ha a lemondásnak törvényes akadálya nincsen — (K. T. 192. §.) épúgy nem érinti (Kúria P. IV. Í885/Í935., P. IV. 3308/1936.), mint a felügyelő bizottságnál bejelentéit (K. T. 191. §.) tiltakozásnak az igazgatósági tag felelősségét feltétlenül kizáró joghatályát, amey tilta kozás a cégjegyzékbe bejegyzést nem nyert és nem is nyerhet. Ilyen körülmények között, ha az alpereseknek a közgyűlés összehívása vagv a csődkérdés beadása körüli esetleges mulasztása egyik tényező volna is az okoknak abban a láncolatában, amelynek eredménye a felperes károsodása lett, ennek a felperesi kárnak döntő oka mégis nem az alperesek vitatott mulasztása, hanem az áz ügylet, amelyet a részvénytársaság a felperessel kötött, még pedig olyan időben, amikor az alperesek a részvénytársaság igazgatóságának tagjai már nem voltak. A felperes és a részvénytársaság között létrejött szerződés megszegéséből eredő kárnak ez az ügyletkötés lévén az alapja, az alperesek igazgatósági tagságának megszűnte után kötött és így az alperesek jogi felelősségének terhére nem eső ügylet nem teljesítéséből származó kár megtérítése iránti kereseti követelésnek az alperesekkel szemben jogalapja nincsen. Ebből az okból a fellebbezési bíróságnak a felperest keresetével elutasító döntése az anyagjogi jogszabályoknak megfelel. (Kúria P. IV. 6098/39.) Lemondott igazgatósági tag felelőssége. A részvénytársasági igazgatósági tagoknak tagsági minősége, tehát további ügyviteli kötelessége és az ügyvitelért személyes felelőssége a megtartott közgyűlésen történt lemondás napján a cégjegyzékből való egyidejű törlés nélkül is megszűnt, mert az igazgatósági tagsági minőség megszűnésének a cégjegyzékbe bevezetése és közhírré tételének elmulasztása esetén ugyan a társaság ezt a tényt harmadik személlyel szemben csak annyiban érvényesítheti, amennyiben igazolja, hogy az utóbbi előtt az igazgatósági tagsági minőség megszűnése az esemény bekövetkeztekor ismeretes volt (k. T. 184. és 42. §.), de a cégjegyzés és a közhírrététel hiánya magára az igazgatósági tagra nézve lemondásának jogi hatályát — ha a lemondásnak törvényes akadálya nincs — nem érinti. Minthogy pedig a könyvvezető a felperest károsító cselekményeket csupán az igazgatósági tagok lemondását követő időben követte el, ekként pedig az előrebocsátott jogszabály folytán az előzőleg lemondott igazgatósági tagok felelőssége megszűnt, velük szemben a felperes kárigényének jogalapja nincs. A K. T. 189. §-ának 2. bekezdése értelmében az igazgatóság tagjai az ügyek vezetésében és az ügyvezetés ellenőrzésében a rendes kereskedő gondosságára vannak kötelezve s az annak elmulasz8