Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

112 illető a megbízást betölti, felperes igazgatósági tagsága pedig már a kereset beadása előtt megszűnt. (Győri törvényszék P. 1801/1940.) Igazgatósági tag elmozdítása. A K. T. 183. §. 2. bekezdése értelmében az igazgatóság tagjait a közgyűlés bármikor elmozdíthatja. Ennek azonban rendszerint akkor van helye, ha az elmozdításra vonatkozó tárgysorozati pont a K. T. 177. §-a értelmében a közgyűlési meghívóban fel van véve, ami alól a bírói gyakorlat szerint csak az az eset kivétel, ha a határozat az egész alaptőkét képviselő minden részvényes egyhangú szavazatával jön létre. Az adott esetben ez nem forog fenn, mert a közgyűlési jegyzőkönyv adatai szerint dr. K. J., mint kiskorú S. Á. részvénytulajdonos t. és t. gyámjának meghatalmazottja 3. B. igazgatósági tag elmozdításának tárgyalása ellen — mert a vonatkozó indítvány a tárgysorozatba felvéve nem volt — a közgyűlésen tiltakozott és az ellen szavazott. (Budapesti ítélőtábla P. Vl. 5908/1942.) A K. T. 184. §-ához. Igazgatósági tag lemondásának kezdő joghatálya. A felperesek keresettel érvényesített kára abból származott, hogy az 1924. évi október hó 23. napján a M. A. Kereskedelmi Részvénytársasággal ügyletet kötött és az annak alapján átadott értékpapírokat a részvénytársaságtól vissza nem kapta. A részvénytársasággal tehát az alperes jogviszonya az 1924. évi október hó 23. napján keletkezett, amiből önként következik, hogy a perbeli ügylet tekintetében a részvénytársaság igazgatóságát a K. T. 189. §-a alapján terhelő felelősség hatályának is az 1942. évi október hó 23. napja a kezdőideje. Ebből folyóan ez a törvényi felelősség csak azokat az igazgatósági tagokat terhelheti, akik a fenti időpontban az igazgatóságnak tagjai voltak, vagy utóbb tagjai lettek. (Kúria P. IV. 3308/1936., P. IV. 91/1937.) Ámde a megállapított tényállás szerint II. rendű alperes igazgatósági tagságáról az 1924. évi április hó 26. napján, az I. rendű alperes, pedig az 1924. évi július hó fo>lyamán lemondott még olyan időben, amidőn az igazgatóságnak a határozatképességhez az alapszabályok által megkívánt számú tagja maradt. Az alperesek közgyűlésen kívüli lemondása joghatályos lévén, (K. T. 192. §.), a nevezettek igazgatósági tagsági minősége és ezzel további ügyviteli kötelessége, tehát a további ügyvitelért való személyes felelőssége a lemondás napján a cégjegyzékből való egyidejű törlés nélkül is megszűnt. Az igazgatósági tagsági minőség megszűnéséinek a cégjegyzékbe való bevezetése és közhírré tételének elmulasztása esetén ugyan a főnök, vagyis a részvénytársaság ezt a tényt harmadik személlyel szemben csak annyi-