Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

111 módja tekintetében .azonban rendelkezést ezek a törvényszakaszok nem tartalmaznak. Nincs tehát törvényes akadálya annak, hogy az alapszabály az igazgatóság és felügyelőbizottság elmozdítását minősített határozatképességű közgyűlés megkülönböztetett többségi határozatához kösse. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 8179/ 1939/103.) Igazgatósági tag elmozdítása. A részvénytársaság közgyűlése a K. T. 183. §. második bekezdésében megjelölt azt a jogát, hogy az igazgatóság tag ját a netaláni kártérítési igények épségben tartása mellett bármikor elmozdíthatja, csak érvényesen keletkezett közgyűlési határozat útján gyakorolhatja, ennélfogva az elmozdított igazgatósági tag jogi érdekét sérti az a bírói végzés, amely az elmozdított igazgatósági tag ebbeli minőségének és cégjegyzési jogosultságának megszűnését olyan közgyűlési határozat alapján rendeli bejegyezni a cégjegyzékbe, amely közgyűlési határozatnak érvénytelensége az idézett rendeletben szabálvozott perenkívüli eljárás során megállapítható. (Kúria T. IV. 5255/1938.) Igazgatósági tag elmozdítása. A kereskedelmi törvény szerint a részvénytársasági igaz ratóság a jogi személyiséggel felruházott részvénytársaság ügyeinek intézésére rendelt szerv. Az igazgatósági tagságra való kinevezés, illetve választás a megbízásnak törvényben szabályozott egy neme. Tehát minden olyan esetben, amidőn a törvény, vagy alapszabályok különös intézkedést nem tartalmaznak, a megbízás általános szabályai alkalmazandók. Sem a törvény nem ad arra módot, sem az általános jogelvek nem adják meg az igazgatósági tagnak mint megbízottnak azt a jogot, hogy bizonyos szervek által való akadályoztatása esetén az egész részvénytársaság ellen intézett keresettel érvényesíthesse igazgatósági tagsági jogkörét. Általános szabály, hogy sem a megbízás adása, sem annak fenntartása nem kényszeríthető ki. Ezzel egvezik a K. T. 183. §-ának azon rendelkezése is, amely az igazgatósági tagnak a közgyűlés által való bármikori elmozdítását engedi meg. Amennyiben tehát a részvénytársaság legfőbb akaratnyilvánító szerve, a közgyűlés, az igazgatósági tag működését megszüntetni kívánja, törvényben biztosított hatásköre van erre, ezért bírói úton sem kötelezhető, hogy akarata ellenére valaki részéről igazgatósági tagsági jogkör gyakorlását tűrje. Annak a belső ellentétnek, vitának elintézésére, ami a részvénytársaság szervezetén belül, az igazgatósági tagok közt az egyes tagok jogainak gyakorlása körül felmerül, úgy a törvény, mint az általános jogelvek figyelembe vételével nincs tehát más útja, mint amit a K. T. 191. és 195. §-aiban foglalt rendelkezések a részvénytársaságok arra hivatkozott szerveiben kijelölnek. Az igazgatósági tagsági jogkör f

gyakorlására ugyancsak érvényes azon általános jogelv, hogy vaamely megbízásból járó jogok csak addig gyakorolhatók, amíg az