Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

106 nem állapított meg, nem szolgálhat okul arra, hogy a közgyűlés az 1936. évi mérleg szerint jelentkező nyereségből az alapszabályok 27. §-ának megsértésével az igazgatóság és a felügyelőbizottság részére a nyereség 10%-át meghaladó tiszteletdíjat állapítson meg. (Budapesti ítélőtábla P. 13.105/1937.) Tantiém veszteséges évben. A becsatolt, 1940. és 1941. üzleti évre vonatkozó közgyűlési jegyzőkönyv szerint a közgyűlés az igazgatósági tagok tiszteletdíját 1700 pengőben állapította meg. A tiszteletdíj megállapítása azonban helyt nem foghat, mert a társaság az 1941. üzleti év nyereségét az előző évek veszteségére fordította, így tehát nem maradt a nyereségből semmi, amit az igazgatóság tiszteletdíjára fordíthatott volna. Addig, amíg a vállalat veszteséggel dolgozik, igazgatósági, tiszteletdíj címén semmit sem fizethet. A tantiém-fizetés szempontjából közömbös, hogy ez a fizetés a költségszámla terhére történik-e, mert tiszteletdíj fizetése csak a vállalat összes lezárt üzleti éve után mutatkozó tiszta nyereségből lehetséges. (Budapesti törvényszék mint cégbíróság 19.842/1942.) Tantiemadó igazgatósági javadalmazásoknál. Dr. H. E. intézeti ügyész az iratokból kitűnően az igazgatóság tagja, azt ellenben, hogy a panaszos vállalattal szolgálati viszonyban állana, panaszos nem bizonyítja. Ennekfolytán az állítólag az igazgatósági ülésekről felvett jegyzőkönyvek vezetéséért részére juttatott összegeket nevezett csakis mint az igazgatóság tagja kaphatta. Minthogy pedig a THÖ. (1940:VII. tc.) 2. §-a értelmében az igazgatóság tagjainak ebben a minőségükben bármily elnevezés alatt jutott javadalmazás tantiemadó alá esik, meg kellett állapítani, hogy a nevezettnek adott összeget jogszabálysértés nélkül vonták tantiemadó alá. (Közigazgatási bíróság 399/1942.) Az igazgatósági tag járandósága tantiemadó alá esik, a szolgálati járandóság kivételével. Részvénytársaság igazgatósági tagja kétféle minőségben részesülhet a vállalattól javadalmazában: vagy mint igzgatósági tag, vagy mint a részvénytársaság alkalmazottja (igazgatója). Ez utóbbi eset megállapításának előfeltétele, hogy az alkalmazotti viszony bizonyítást nyerjen. Panaszos azt, hogy közte és F. M. igazgatósági tag között az 1939. évre vonatkozólag szolgálati jogviszony jött volna létre, nem bizonyította. Ennélfogva meg kellett állapítani, hogy F. M. azt az összeget, amely után tantémadót vetettek ki, igazgatósági tagsági minőségében kapta. Már pedig az 1940:VII. t. c. 18. §-a értelmében az igazgatósági tagoknak ebben a minőségükben bármily elnevezés alatt juttatott javadalmazás tantiéimadó alá esik. Magában véve az igazgatósági tag által betöltött munkakör, hacsak nem bizonyíttatik, hogy az nem a vál-