Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])
99 a felhívott rendelet intézkedéseinek. Nincs olyan jogszabály sem, amely útját állana az igazgatósági tagok ily természetű javadalmazása előzetes megállapításának. Az alperes r. t. közigyűlésének az a határozata tehát, amelynek értelmében az igazgatósági tagok részére tisizteletdí j állapítatott meg annak ellenére, hogy a r. t. mérlege veszteséggel zárult, sem törvénybe, (rendeletbe) sem az alapszabályokba nem ütközik, Ilyképen a közgyűlés vonatkozó határozata csak azon az alapon lenne sikerrel megtámadható, hogy a díjazás mértékét vagy módját tekintve a jóerkölcsökbe ütközik. Ámde az adott esetben ennek megállapítására nincs alap, mert a megállapított javadalmazás oly csekély, hogy azt a közgyűlés az igazgatósági tagok részére kizárólag méltányosam, figyelembe vehető készkiadás és időveszteség címén is megállapíthatta. (Kúria P. IV. 5583/938.) Igazgatósági tag díjazásának megállapítása. A 75. számú jogegységi döntvény indokolása szerint abban a kérdésben, hogy az igazgatósági tagok javadalmazásának megállapítása melyik szerv hatáskörébe tartozik, az egyik irányelv az hogy az igazgatóság tagját bármely címen illető ellenértéket csak a közgyrűlés állapíthat meg, ha ez az ügyvitel és képviselet körében végzett oly teendő ellenértéke, mely társasági cél és üzletkör szokásszerű keretében fordul elő s ezt a szabályt kell alkalmazni ükkor is, ha az igazgatóság tagja ezeket a teendőket az igazgatóság által meghatározott külön munkakörben (például, mint vezérigazgató, ügyvezető igazgató, a végrehajtó bizottság tagja, stb.) végzi; a másik irányelv az, hogy az igazgatóság tagjának díjazását az igazgatóság állapítja meg akkor, ha oly teendőt végez, mely a társaság célja és üzletköre által meghatározott feladat ellátásának szokásszerű körén kívül esik és ezért olyan természetű, hogy az igazgatóság tagja a társasággal szemben fennálló viszonyából eredő kötelezettségét akkor sem sértené, ha annak elvégzését megtagadná, vagy elmulasztaná. Kétségtelen, hogy az alelnök és a vezérigazgató a társasági cél és üzletkör szokásszerű keretében felmerülő munkakörben tevékenykedik, díjazásának kérdésében tehát a közgyűlés hivatott a döntésre. A 75. számú jogegységi döntvényben megnyilvánult törvénymagyarázattal ellentétes alapszabályai 46. §-ra az alperes nem hivatkozhatik, mert annak az eszerint törvénnyel ellenkező rendelkezése — módosításának elmulasztása ellenére is — semmis /Kúria P. IV. 3946/1939.) Igazgatósági feladatkör. Igazgatósági tag ügyvezetőigazgatói működése, külön szolgálati viszonya. A felperes az alperes részvénytársaság megalapításának kezdeményezője, érdekeltségének 25%-ban részese, igazgatóságának tagja és alelnöke volt. A részvénytársaság ügyeit a K. T. 182. §-a
