Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

9-1 Korlátolt felelősségű társaság Nem különjog azonban az, ha különböző nagyságú törzsbetétük ellenére a szerződés mindegyik tagnak egy-egy vagy különben egyenlő számú szavazatot biztosít (Bp. T. P. VI. 365/1939 , 5873/1939.); úgyszintén az sem, ha a különböző törzsbetétü tagok között a nyereség fejenként, de egyenlően oszlik meg (Bp. T. P. VI. 4076/1938., 667/Í940.); és az sem, ha a törzsbetétek arányát meghaladó többlet az általánosan meghatározott felosztási tervből következik s nem a többi taggal szemben nyújtott egyéni előny (P. VI. 5873/1939.). Az alapítás költségeinek megtérítése a törvény 19. §-a értelmében a társaságtól csak akkor követelhető, ha a társasági szerződés megengedi s csak annyiban, amennyiben a társasági szerződésben ily költségek fejében megállapított legmagasabb összeget meg nem haladja. A felügyelőbizottságot csak szerződésben rendelheti ki a törvény 66. §-a értelmében az olyan társaság, amely mérlegét közzétenni köteles ;56. §. 2. bek.}, továbbá olyan társaság, amelynek törzstőkéje 150.000.— pengőt, ill. a Ftm. B. folytán értelemszerűen 750.000.— forintot és tagjainak létszáma huszonötöt meghalad. Más társaság is csak szerződésben rendelhet ki felügyelőbizottságot, ha ilyent létesíteni kíván. To\ábbiakban a felügyelőbizottságot a törvény 66. §. ut. bek. értelmében a taggyűlés választja. Az első felügyelőbizottság a szerződésben csak az első üzletév tartamára jelölhető ki (3. §. ut. bek.), a későbbiek során a taggyűlés által legfeljebb három üzleti év tartamára választható (66. §. ut. bek.). A legalább három tagból álló felügyelőbizottság (66. §. 2. bek.) tagjainak nevét és lakóhelyéit a cégjegyzékbe való bevezetés végett a cégbírósághoz be kell jelenteni (12. §. 6. pont.). Csakis a társasági szerződésben rendelhető ki az ügyvezetés állandó ellenőrzése céljából hites könyvvizsgáló a felügyelőbizottság helyett vagy mellett. Ily megbízás esetében, a társaság kérelmére, cégének szövegében a „hites könyvvizsgáló ellenőrzése alatt" szavakat ki kell tüntetni (73. §.). A hites könyvvizsgálónak a szerződésben is felveendő nevét és lakóhelyét a cégjegyzékbe való bevezetés végett be kell jelenteni (12. §. 6. pont.). A törvény a hites könyvvizsgáló megbízatásának tartamát nem szabályozza, azonban szól a megbízatás lejártáról, amiből az irodalom álláspontja szerint „következik, hogy a társasági szerződésnek, ha könyvvizsgálatot létesít, a könyvvizsgálati megbízás időtartamát is meg kell állapítani. Ez az időtartam azonban a felügyelői megbízás analógiájára három évnél hosszabb nem lehet" (Lőw. i. m. 114. old.). ad ?. Ügyvezetőt nemcsak a társasági szerződésben (4. §. 2. bek.), hanem külön okiratban is (8. §. 3. pont) ki lehet rendelni, ügyvezetőt kirendelhet a taggyűlés (37. §.) és a társasági szerződés esetleges rendelkezése folytán a felügyelőbizottság (71. §.), az állam vagy más közjogi testület (4. §. ut. bek.)~ Ügyvezetők nem tagok is lehetnek (4. §. 1. bek.). A bírói gyakorlat szerint legalább egy ügyvezetőnek magyar állampolgárnak és állandó belföldi lakosnak kell lenni. 219. Az ítélőtábla álláspontja szerint habár az, hogy az 19301. évi V. tc. nem írja elő, hogy az ügyvezetőknek magyar állampolgároknak és olyanoknak kell lenniök, akik Magyarországon laknak, azonban indokolt az elsőbíróság áltaj felhívott annak a részvénytársaságoknál — az ítélőtábla által hozott határozatokban is — kifejlődött bírói gyakorlatnak megfelejő alkalmazása, amely sze-