Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

8 Bevezetés ezzel szemben a C. R. rendelkezéseit már nem lehet alkalmazni, illetve teljesen az Új C. R. szerint járnak el (a kézirat lezárásakor) a balassagyarmati, győri, gyulai, kecskeméti, soproni, szegedi, szekszárdi, székesfehérvári, szolnoki, veszprémi és a zalaegerszegi törvényszékek. Úgy a C. R. mint az Új C. R. szerint a kereskedelmi cégjegyzékek kétfélék, úgymint 1. az egyéni cégek és 2. társascégek jegyzékei. Az egyéni cégek jegyzékébe az egyéni cégek, — a társascégek jegyzékébe pedig a kereskedelmi társaságok, tehát a közkereseti-, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, végül a szövetkezet kerülnek bejegyzésre. Bejegyzésre köteles és nem köteles kereskedők. Bejegyzésre kötelesek: 1. a kisipar körét meghaladó üzlettel bíró kereskedők (K. T. 16. §.) és iparosok (K. T. 5. §.), 2. a kereskedelmi társaságok: a) közkereseti társaság (K. T. 65. §.), b) betéti társaság (K. T. 126. §.), c) korlátolt felelősségű társaság (Kft. T. 13. §.), d) részvénytársaság (K. T. 149. §.), e) szövetkezet (K. T. 223. §.). Nem jegyezhetők be: a kufárok és házalók és pedig ezeknek az egyesületei sem (K. T. 5. §.). A csendestársaság nem bejegyzés tárgya, csupán a vállalat tulajdonosa köteles vállalatát — amennyiben bejegyzésre köteles kereskedő — saját cége alatt folytatni. Cégébe, — amennyiben nem kereskedelmi társaság, — olyan toldatot, amely társas viszonyra utal, fel nem vehet (Kft. T. 115. §.). 1. Az 1922. évi XII. tc. 34. §-ának 11. pontja szerint a hitel hírszolgálat és hiteltudósítás az engedélyhez kötött iparok közié tartozik; a 78.005/1923. K. M. sz. rendelet a hiteltudósító iroda tulajdonosát üzleti könyvek vezeitésére kötelezi; s ebből, valamint ezen és a 60.876/1925. K. M. sz. rendeletnek a hitieltudósítói ipart űzőkkel szemben fennálló rendelkezéseiből arra kell következtetni, hogy ez az ipar a kereskedői tevékenységhez kapcsolódó olyan üzleti vállalkozás, amelynek tulajdonosa a K. T. 5. §-ának első bekezdése értelmében abban az esetben, ha az üzlet a kisipar körét meghaladja, a cégének a kereskedelmi cégjegyzékbe bejegyzése elöl el nem zárható. (Bp. T .P. VI. 3441/1928/15., Cg. 6123. sz. ü ) 2. A folyamodó a bejegyzés iránt előterjesztett kérelméhez hiteles másolatban becsatolt iparigazolvány szerint biteltudósító ipart folytat. A hiteltudósító iroda folytatásával kapcsolatos ügyletek pedig nem kereskedelmi ügyletek és a kizárólag ilyen ügyletek kötésével foglalkozó iparos kereskedőnek nem tekinthető. A K. T. 5. §-ának rendelkezése szerint pedig a törvénynek a kereskedelmi cégekre vonatkozó rendelkezése iparosokra csak annyiban nyer alkalmazást, amennyiben üzletük a kisipar körét meghaladja. Folyamodó pedig ezt a körülményt nem igazolta, ezért cége a kereskedelmi cégjegyzékbe be nem jegyezhető és bejegyzési kérelme ezs okból alaptalan és elutasítandó. (Bp. T. P. VI. 10.377/1940/7., Cg. 41.919. sz. ü.) 3. A cégbirtokos kifogásában azt adja elő, hogy mint közvetítő ügynök, cégét bejegyeztetni nem köteles, ez az érvelése azonban nem állhat meg, mert a közvetítő ügynök is iparszerűleg foglalkozik kereskedelmi ügyletek megkötésével és így cé^ gét bejegyeztetni köteles.