Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

Bevezetés 9 Tábla helybenhagy: 4. Az ítélőtábla elfogadja s magáévá teszi az elsőbíróság felhozott helyes indokait és azokat a felfolyamodásban felhozottakra való tekintettel még azzal egészíti ki, hogy felfolyamodással élő cipészkellékekre vonatkozó ügyletek közvetítésével, tehát a Kt. 259. §-a 7. pontjának meghatározásához képest kereskedelmi ügyletek közvetítésével foglalkozik. Aki kereskedelmi ügyletek közvetítésével iparszerűleg foglalkozik, kereskedőnek tekintendő és mint ilyen, cégét bejegyeztetni is köteles. Felfolyamodással élőnek ez a cégbejegyzési kötelezettsége csak akkor nem volna megállapítható (K. T. 16. és 5. §-ai), ha üzlete a kisipar körét nem haladja meg; ezt azonban azokkal a tényekkel szemben, hogy felfolyamodással élő fix fizetésű ügynököt vagy ügynököket alkalmaz, továbbá, hogy közvetítő tevékenységeinek lebonyolítására a lakásától külön irodahelyiséget tart fenn, — felfolyamodással élő semmivel sem igazolta. (Bp. T. P. VI. 11X51/1931/10., Cg. 32.042. sz. ü.) 5. Előterjesztéssel élő cégbiztos előterjesztésében azt sérelmezi, hogy amenynyiben a cégszövegében előforduló „kiskereskedő" cégtoldat a valóságnak megfelel, ügy a K. T. 5. §-a értelmében már egyedül ezen okból nem volt helye a cég bejegyzésének, ha pedig eme cégtoldat a valóságnak meg nem felel, akkor meg a bejegyzés a cégvalódiság elvét sérti. A kérdés elbírálásánál annak van döntő jelentősége, hogy a kiskereskedő megjelölés azonos fogalom-e azzal, hogy az üzlet a kisipar körét meg nem haladja. A forgalmi élet a kereskedőket, kapcsolatosan a kereskedelmi üzleteket általában két kategóriába osztja és pedig a kis- és nagykereskedők kategóriájába, előbbi elnevezéssel jelölvén meg azokat, akik közvetlenül a fogyasztók részére árusítanak, míg a nagykereskedők fogalmi körébe azok tartoznak, akik vagy ki zárólagosan csak a viszonteladóknak, tehát a kiskereskedőknek, vagy pedig vegyesen ezeknek és a fogyasztóknak is adnak el árut. Mivel ezen megjelölésekből, nevezetesen a kiskereskedő elnevezéséből egyáltalán nem vonható következtetés arra, hogy a kérelmező kiskereskedő üzlete a kisipar körét nem haladja meg, hiszen csakis a fogyasztók részére eladó kiskereskedő üzlete, — alkalmazottainak nagy száma, az üzlethelyiség terjedelme, forgalma, tőkéje, adója stb. révén a kisip9» körét nagymérvben meg is haladhatja, ezen okból a cégbiztos előterjesztésének hely adható nem volt már csak azért sem, mert az állandóan követett bírói gyakorlat alapján egymagában már abból a tényből, hogy valamely kereskedő cégének bejegyzését kéri. következtetés vonható arra, hogy üzletét nagyobb terjedel-emben kívánja folylami. (Bp. T. 1742/79.). (Cg. 39027/4. Bp. T. ind. hh.). 6. Budapest székesfőváros VII. ker. elöljáróságának 53.345/1930. számú átirata szerint folyamodó beton és csatornázási iparüzletében átlag 40 munkást alkalmaz. Minthogy ebből kétségtelen, hogy vállalkozása a kisipar körét meghaladja, őt kifogásai elvetésével cégének bejegyeztetésére kellett utasítani. Tábla megváltoztatja: 7. A felfolyamodó fél azt adja elő, hogy ő csatornaépítést vállaló kőművesr mester és hogy a vállalt csatornaépítéshez szükséges cementgyűrűket, cementet és kavicsot hol a munkaadó szerzi be, hol ő veszi meg, amikor is a vett anyagokat beszerzési áron számolja el az építtetőnek. Eszerint a felfolyamodó kőművesmester a csatornának, mint az általa szak szerűen végzett munkával előállított kész munkaeredménynek szolgáltatására vállalkozik iparszerűen,