Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

83 Korlátolt felelősségű társaság egyenlőség esetét a kifejtett értelmezésnek megfelelően szabályozza. (Bp. T. P. VI. 671/1938/7., Cg. 39 519. sz. ü.) A szavazategyenlőség esetén követendő eljárás szabályozásának olyannak kell lennie, amelv lehetővé teszi a határozatnak a taggyűlés keretén belül való meghozatalát. Annak a rendelkezésnek a felvétele, hogy szavazategyenlőség esetén döntés nincsen, — megengedett, azonban gondoskodni kell a törvény szerint kötelező határozatok (pl. ügyvezető választása, mérlegmegállapítás stb.) meghozatalának a lehetőségéről. 193. Helyes az elsőbíróságnak a döntése a szavazategyenlőség esetén követendő eljárásnak a szerződésben való szabályozása kérdésében. Ugyanis az állandó bírói gyakorlat (Bp. T. P. VI. 11.847/1933. és P. VI. 4285/1938.) értelmében nem elég a társasági szerződésben történt olyan szabályozás, amely szerint szavazategyenlőség esetében az indítványt el nem fogadottnak kell tekinteni, hanem olyan megoldás szükséges, amely lehetővé teszi a társaság folytatását az esetben is, ha nem mellőzhető a határozathozatal. (Bp. T. P. VL 3634/1941/6., Cg. 43.767. sz. ü.) 194. Ámbár a határozathozatal mellőzése, illetve elhalasztása pozitív határozatnak semmi esetre sem tekinthető, azonban nincs törvényes rendelkezés, mely megtiltaná, hogy a társasági szerződésben oly éirtelmű rendelkezés fel ne vétessék, hogy a taggyűlésnek minden kérdésben pozitív határozatot kell hozni. (Bp. T. P. VI. 7043/1939/6, Cg. 40.946. sz. ü.) Szavazategyenlőség esetén a döntés bizható: sorshúzásra (Bp. T. P. VL 5815/1937., 6768/1937), üzemvezető szakvéleményére (Bp. T. P. VI. 2512/1938), a szerződésben névszerint megjelölendő ügyvezetőre (Bp. T. P. VI. 15.306/1933., 7104/1937), felügyelőbizottsági tagra, a társaság ügyészére, társasági tagra (Bp. T. P. VI. 1026/1930, nem bízható: a felügyelőbizottságra (Bp. T. P. V. 12.695/1933), választott bíróságra (K. Pk. IV. 233/1940.) Fel kell venni rendelkezést a szerződésbe arra az esetre is, ha a döntésre hivatott személy a törvény 38. §-a értelmében nem szavazhat vagy egyébként tartózkodik a szavazástól. 195. A cégbiztos előterjesztéssel kapcsolatos felfolyamodásában a módosított társasági szerződés 9. §. 3. bekezdésének azt a részét, mely szerint szavazategyenlőség esetén a vitás kérdésben az válik a taggyűlés határozatává, amelyet dr. Z. Ferenc ügyvéd nyilvánít azzá, — azon az alapon támadta, hogy ez a rendelkezés ellentétben áll az 1930 : V. tc. 37. §-át alkalmazó bírói gyakorlattal, mert olyan esetben is kiveszi a döntés jogát a taggyűlés hatásköréből, amikor kizárólag az volna jogosult határozni. Az 1930 : V. tc. 3. §-ának 6. pontja akként rendelkezik, hogy a társasági szerződésben meg kell határozni, hogy a taggyűlésen előállott szavazategyenlőség esetében milyen legyen az eljárás. Ezzel a törvény azt célozza, hogy a taggyűlés döntését minden esetben lehetővé, a társaság ügymenetét pedig zavartalanná tegye. Ezt a célt szolgálja a társasági szerződés megtámadott rendelkezése is — amely azáltal, hogy a döntést szavazategyenlőség esetén dr. Z. Ferenc ügyvédre bízza, magát a döntésnek jogát nem veszi ki a taggyűlés hatásköréből. — Nevezett ügyvéd ugyanis csak a taggyűlésen tárgyalt javaslat elfogadása, vagy elvetése kérdésében dönt és így csupán a taggyűlésen elfoglalt álláspontok egyikéhez csatlakozva emeli azt nyilatkozatával határozottá.