Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

Korlátolj felelősségű társaság És a döntésnek ez a módja nem ütközik abba a kívánalomba sem, hogy a döntés a taggyűlés keretében meghozható legyen, mert nem valamely a társaságon kívül működő szervezettől függ, hanem a taggyűléssel is könnyen kapcsolatba hozható egyes személytől. (Bp. T. P. VI. 10.205/1939/20., Cg. 39.195. sz, ü,) 196. A cégbiztos felfolyamodással kapcsolatos előterjesztésében a módosított társasági szerződés 6. pontjának ama rendelkezését kifogásolta, amely a taggyűlésen előállott szavazategyenlőség esetén a döntést választott bíróságra bízza. Az 1930 : V, tc. 3. §-ának 6. pontja szerint a társasági szerződésben meg kell határozni, hogy a taggyűlésen előállott szavazategyenlőség esetében milyen Legyen az eljárás. Közelebbről a törvény nem szól arról, hogy milyen eljárás jöhet számításba. A törvény céljából, hogy a taggyűlés döntését tegye lehetővé, következik, hogy a döntés nem bízható valamely a taggyűlésen, sőt a társaságon kívül működő szervezetre. Vagyis a szavazategyenlőség esetében követendő eljárást olymódon kell szabályozni, hogy a döntés a taggyűlés keretében meghozható legyen. Az olyan rendelkezés, amely a döntést a választott bíróságra bízza, e követelménynek meg nem felel, de a választott bírói eljárás azért sem alkalmas erre a döntésre, mert túlságosan hosszadalmas. Ehhez járul, hogy már a megalakulás körül, majd az eljárás alatt bőséges alkalom nyílik az ügy elhúzására, az ítélet ér vénytelenítése iránt is külön eljárást lehet folyamatba tenni, mindez az ügy elintézését esetleg évekig elódázhatóvá teszi, holott a taggyűlés hatáskörébe, utalt ügyek nagy része gyors elintézést kíván s ily hosszadalmas eljárásra alkalmatlan. (Bp. T. P. VI. 9885/1939/21., ind. hh. K. Pk. 253/1940/28., Cg. 39.791. sz. ü.) 197. A társasági szerződés szerint, ha a taggyűlésen valamely határozatra nézve a jelenlevők leadott szavazata egyenlő arányban oszlik meg> a felügyelőbizottság dönt. A korlátolt felelősségű társaságot szabályozó törvény 71. §-a szerint a felügyelőbizottság hatásköre a taggyűlés törvényes hatáskörét nem csorbíthatja, a taggyűlés hatásköre pedig a 37. §. szerint a társaság ügyeiben a főfelügyeletre és utasításadásra terjed ki. Ezenfelül a törvény az említett szakaszban és más helyen felsorolja a taggyűlés hatáskörét, mely részben .egyezik a felügyelőbizottság ügykörével. Amennyiben a taggyűlés a törvény által reá ruházott hatáskör tárgyában azéTt nem tudna határozni, mert a szavazatok aránya egyenlő és ily esetben a döntés jogai a felügyelőbizottságot illetné meg, akkor lényegileg a| felügyelőbizottságra szállna át a határozathozatal kötelessége, mi által a taggyűlés törvényes hatáskörét csorbítaná, mert a taggyűlésnek fenntartott tárgyban a felügyelőbizottság véleménye döntené el a kérdést, minek megengedhetőségét pedig a törvény intézkedése kizárja. Ezek szerint az az eljárási szabály, mely szavazategyenlőség esetén a felügyelőbizoltságra bízza a döntést, a törvény kötelező rendelkezését sérti, minek folytán az ítélőtábla a társasági szerződés vonatkozó részének megváltoztatására hívta fel a társaságot. (Bp. T. P. VI. 9084/1933/5., Cg. 34.024. sz. ü ) 198. A társasági szerződés 11. pontja szavazategyenlőség esetén csupán arra az esetre tartalmaz rendelkezést, hogy ha nem kell pozitív határozatot hozni. Az 1930. évi V. tc. 3. § a 6. bekezdésében foglalt rendelkezésnek azonban ez a szabályozás nem felel meg, mert aura asz esetre, ha tényleges, megállapító vagy rendelkező határozat hozatala szükséges, nem rendelkezik, ez pedig a társaság működésének megbénulására vezethet, a törvény pedig nyilván olyan megoldást kíván, mely a társaság további folytatást lehetővé teszi. (Bp. T. P. VI. 8551/1938/13., Cg. S9.308. sz. ü.)