Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

Korlátolt felelősségű tlársaság 79 kezése (bejegyzése) előtt nem fejeződhetik be. (Bp. T. P. V7T. 1155/1934.) A csonka üzletév a következő üzletévhez csatolható, de az ily csatolt csonka év hat hónapnál több nem lehet, vagyis az így egyesített üzletév tartama 18 hónapnál hosszabb nem lehet. (Bp. T. P. VI. 5862/1933., 9220/1936.) 185. A részvénytársaságok és szövetkezelek tekintetében követett bírói gyakorlatnak megfelel ugyan az elsöbíróság megtámadott végzésében írt az az álláspont, hogy a már bejegyzett és lejárt üzletév utólagos módosításának helye nincs, rrégis az ítélőtábla ezúttal eltérően határozott az alábbi okokból: A korlátolt felelősségű társaságot az 1930 : V. tc oly értelmű nyilvános számadásra, mint a Kt. a fentebb említett társaságokra nézve előírja, csak a törvény 56. §. 2. bekezdésében megbatározott esetekben kötelezi, — és a törvény 12. §. az üzletévre vonatkozó szerződési rendelkezést a kötelező bejegyzés és közzététel alá nem vonja. A felfolyamodó korlátolt felelősségű társaság az 1930 : V. tc. 56. §. 2. bekezdésében meghatározott körbe nem tartozván, számadásai csak a törvény 56. §. 1. bek. és 57. §-ban meghatározott módozatok mellett elsősorban az utóbbi §első bekezdésében írt célt, vagyis a tagok kellő tájékozódásának lehetővé tételét szolgálják. Harmadik személyekkel szemben tehát nem járhat jogsérelemmel és a törvényt sem sérti Gz adofí esetben a tagok ama szerződésmódoslító határozata, amely az első üzletévnek a társaság bejegyzésétől, vagyis 1936. évi november hó 11-től kezdődő és az alapszerződés értelmében ugyanezen év december 31-én lejárt tartalmát az összes társasági tagok közreműködésével hozott egyhangú határozattal 1937. évi december 31-ére tolta ki. — Ez az intézkedés egyébként a tagok érdekében is ál,l, mert az eredeti, mindössze IV2 hónapos időtartamú csonkaév, a társaság üzleti tevékenységének hasznossága és eredményes volta felől helyes kép alkotására — rövidségénél fogva — különben sem látszik alkalmasnak. (Bp. T. P. VI. 6574/1937/8., Cg. 38.615. sz. ii.) ad. 5. A törzsbelét legkisebb összege a Kft. T. 17. §-a ill. Ftm. R. 61. §-a értelmében legalább 5000 forint A tagok törzsbetétei különböző nagyságúak lehetnek, de mindegyiknek forint értékben kifejezett és 1000-el maradék nélkül osztható pénzösszegre kell szólnia. A 20. §-ban említett kivételes esettől eltekintve minden tagnak csak egy törzsbetéte lehet. A törzsbetéteknek a bejegyzés előtti teljes befizetését s amennyiben a törzsbetétek apportból állanak, azok beszolgáltatását az ügyvezetőknek a 8. §. értelmében be kell jelenteniük. Az apport mibenlétét vagy a szerződésnek kell részletesen felsorolnia, vagy az apport tárgyairól pontos leltárt kell a szerződéshez csatolni. Természetbeni betétet képezhet minden értékelhető dolog- vagy vagyonjog, ami a mérlegbe felvehető. (Javaslat ind.) Behozhatok tehát ingó vagy ingatlan jószágok, eszmei javak, idegen javakra vonatkozó dologi jogok és követelések is, amennyiben átruházhatók, de csak a mérlegkészítésre vonatkozó értékelési szabályok (56. §.) szerint (Lőw: i. m.). így apport lehet: szabadalom, védjegy, lap-, bányaengedély stb. Ellenben nem lehetnek apport tárgyai: üzleti összeköttetések, személyes működés, külföldi gyárak kizárólagos képviselete (Bp. T. P. VI. 12. 181/1936. 3685/1939.). Az apport értékét a társasági szerződésben kell megállapítani s azt külön igazolni nem kell. A törvény 18. §-ában említett bírósági szakértő előzetes írásbeli véleménye a tagnak csupán az értékelés helyességéért való felelősségét szünteti meg.