Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

80 Korlátolt felelősségű társaság ad. 6. A Kft. T. 50. £-a szerint legalább egy szavazat minden egyes tagot megillet és ha a társasági szerződés a tagok szavazati jogára és gyakorlására vonatkozóan rendelkezést nem tartalmaz, ngy a törvény 38. §-a értelmében a törzsbetétek minden 100 pengő III. a Ftm. R. folytán minden 500 forint után egy szavazatra jogosítanak. A szerződésben lehet a szavazó jog terjedelmét a törzsbetétek összegszerűen meghatáro­zott bizonyos hányadához kötni, vagy pedig a törzsbetétek összegére tekintet nélkül tetszés szerinti arányú szavazati jogot a tagoknak biz­tosítani. 186. Az 1930 : V. tc. 38. §-ának az a rendelkezése, hogy a törzsbetétek min­den 100 pengő után egy szavazatra jogosítanak, a törvényszék álláspontja szerint olyan értelemben kogens jogszabály, hogy legalább egy szavazat minden tagot megillet, de nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a szavazati jog egysége a 100 pengőnek valamely többszöröséhez kapcsolódjék. Ilyen esetben is termé­szetesen egy szavazata minden esetre annak is van, akinek törzsbetétje ezt a többszöröst nem éri el. (Azonos: Löw. Kft. 73. old.) A tábla megváltoztat: 187. Az 1930 : V. tc. 17. §-ának az a rendelkezése, hogy a törzsbetét nagy­sága százzal maradék nélkül osztható legyen, teljes értelmet nyer a 38. íjának azzal a rendelkezésével, hogy a törzsbetétek minden 100 pengő után egy szava­zatra jogosítanak, vagyisi ai cél a töredékek kiküszöbölésével a tagoknak a törzsbetét minden száz pengője után egy-egy szavazatot biztosítani. Ez a rendelkezés nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a tagok a társa­sági szerződésben a szavazati jog egységét 100 P helyett 1000 pengőhöz kap­csolják, de ebben az esetben is a fenti elvnek érvényesülnie kell, vagyis a törzsbetét nagyságának ezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie, hogy minden tag a törzsbetétjének minden ezer pengője után egy egy ^szavazatot kapjon. Minthogy pedig a megtámadott esetben ez az elv nem érvényesül, mert Ö. Sándor és dr. G. Pál tagok 500—500 P töredék betéte a szavazati jog szent pontjából kiesik, ezért az ítélőtáblai a felifolyamodásnak helyt advai, az elisőbíróság megtáma­dott végzését megváltoztatta. (Bp. T. P. VI. 1240/1945/8., Cg. 47.775. sz. ü.) 188. Az iratoknál elfekvő társasági szerződésből megállapílhatólag a társa­ságnak 3 tagja van egyenként 10.000 P törzsbetéttel. A szavazati jognak a szerződés 8. pontjában történt szabályozása mellett is mindhárom tagnak biztosítva van az 1930 : V. tc 50. § szabálya szerint a szavazati joga. Az 1930 : V. tc. 38. §-a alkalmazása tárgyában kifejlődött bírói gyakorlat pedig megengedi,, hogy a szavazati jog egysége a 100 P valamely többszörösén ben állapíttassák meg, feltéve, hogy a törzsbetétek az egység többszörösét mara­déktalanul foglalják magukban és töredék törzsbetétrész, amely után a szavazati jog szabályozatlan maradna, nincs. Miután a jelen ügyben a lörzsbetétesek teljes befizetése ki van merítve a szava;ati jognak szerződésben történő rendezésével, a cégbizios felfolyainodá­sának ebből az indokból nem lehetett helyet adni. (Bp. T. P. VI. 216/1946/7., Cg. 47.840. sz. ü.)

Next

/
Thumbnails
Contents