Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

Korlátold felelősségű tlársaság 75 Az ítélőtábla megítélése szerint tehát éppen a vállalkozás tervezett tárgykörébe váró áruk sokféleségére tekintetni, — a bejegyezni kért cégszöveg a cégvalódiság elvét nem sérti, s az az. üzlet közelebbi megjelöléséhez elegendő. (Bp. T. P. VI. 586/1947/7., Cg. 49.028.) 172. Az ítélőtábla megjegyzi, hogy a cégszövegben a Jerménykereskedelmi" helyett a „kereskedelmi" szó felvétele, nem ütközik akadályba, miután a társa ság a vállalat tárgyára vonatkozó alapszabályok 2. pontját az 194(5. évi március 21. napján megtartott rendkívüli közgyűlésen akként módosította, hogy a vállalat tárgya: „mindenféle mező. és erdőgazdasági termény és termék (nyers es feldolgozott állapotban), mindennemű élelmiszer, mindennemű textiláru; bőráruk (nyers és feldolgozott állapotban), mindennemű festék, valamint mérget, gyógyszert és robbanóanyagot nem tartalmazó vegyicikk; papíráru, vas és fem, valamint vas- és fémáruk; mindenfajta gép, autó, gumiáru, üveg. és porcellánáru; petróleum termék; bányatermékkel való kis. és nagykereskedés" tehát nem kizárólag terményáruk és ezért az általánosabb jellegű „kereskedelmi" szó egymagában hívebben tükrözi vissza azt, hogy a vállalat az alapszabályokban foglalt tekintélyes számú üzletággal foglalkozik. (Bp. T. P VI. 1845/194G/13., Cg. 47.987.) Az idegennyelvű szavaknak a használatát a cégszövegben a lehetőség szerint kerülni keli. A cégszöveg nem állhat kizárólag vagy túlnyomóan idegen szavakból. A Bp. T. így pl. nem engedte meg a „Confidentia Incasso kft." (13.051/1034.), „Touring Garage kft." (0066/1937.) cégszöveg bejegyzését. A cégszöveggel kapcsolatosan az egyéni cégnél elmondottak itt is megfelelően alkalmazandók. Ha a kereskedelmi társaság, amelynek cégét a kereskedelmi cégjegyzékből az 1038. évi március hó 20. napja és az 1045. évi április hó 5. napja között törölték, kereskedői tevékenységét korábbi cége alatt kívánja folytatni, cégét a korábbi alakjában jegyeztetheti be a kereskedelmi cégjegyzékbe abban az esetben is, ha a szóbanlévő céghasználat a K. T. 11. §-a értelmében egyébként nem is volna megengedhető (1180/1046. M. E. sz. r. 2. §.) A „korlátolt felelősségű társaság" toldat nem csupán a törvényben (5. §.) jelzett („kft.") rövidített alakban használható. 173. Az 1930. évi V. tc. 5. §-ában nincsen olyan rendelkezés, dei olyan jogszokás sincsen, amely a „korlátolt felelősségű társaság" megjelölésnek rövidítése (kft) tekintetében kimondaná, hogy ez a rövidítés csupán nagybetűkkel, vagy csupán kisbetűkkel írható. A kis- és nagybetűk használata tehát ereszben jogilag közömbös lévén, nincsen törvényes alap arra, hogy a felfolyamodással élő cég cégszövegében nagykezdőbetűvel írt (Kft) rövidítés ilyen alakban való használatának megváltoztatására köteleztessék (K. Pk. IV. 1087/1933/7., Cg. 34.032. sz. ü.) A Kft. T. 7. §-ából következik, hogy a társaság székhelye csak belföldi hely lehet. 174. A társasági szerződés csak a társaság telepét nevezi meg, székhelyét azonban nem. A kft-ról szóló törvény 3. §. 1. bek. 1. pontja szerint azonban a társasági szerződésnek tartalmaznia kell a társaság székhelyét is... A székhely fogalmát a telephely megjelölése teljesen nem meríti ki, mert a székhely fogalma tágabb fogalom, mint a telepé. Ugyanis míg egy társaságnak több telepe lehet addig minden társaságnak csak egy székhelye lehet, amely mint központi irá-