Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

7fi Korlátolt felelősségű társaság nyitó szerv intézi a társaság több telepének az irányítását. (Bp T. P. VI. 3113/1935.) 175. Az ítélőtábla az elsőbíróság végzésének azt a felhívását, hogy a szerződés módosításának a telephely változásra is ki kell terjednie, azért mellőzte, mert a társasági szerződésben a társaság székhelyén kívül a székhelyen belül a telep helyét is feltüntették ugyan, dei ily telephely változásához szerződés módosítás nem kell, elég azt kérvénnyel bejelenteni, aminek a társaság eleget is tett és annak alapján a törvényszék a telephely változását fel is jegyezte. (Bp. T. P. VI. 12.035/1938/22., Cg. 36.283. sz. ü.) ad. 2. A vállalat tárgyát illetően a Kft. T. 1. §-a szerint a társaság bárminő gazdasági célra alakulhat. Biztosítások elvállalásával, bank- és pcnzváltóügyletekkel iparszerűen nem foglalkozhatik, takarékbetétet el nem fogadhat, záloglevelet vagy értékpapír jellegű kötvényt nem bocsáthat ki. 176. A bejegyezni kért társaság vállalati tárgya gazdasági célú tevékenység, mert az az üzletfeleknek biztosítási ügyekben támogatását, védelembe részesítését kívánja előmozdítani. A vállalat tárgya az 1934. évi III. tc. rendelkezéseibe sem ütközik. A társasiági szerződésben ugyanis nincs szó arról, hogy a társaság ügyfeleit a hatóságok előtt kívánja képviselni, nevükben beadványokat kíván szerkeszteni, a vállalat tárgya teht'it magában nem olyan, hogy az 1934. évi HL tc. rendelkezéseibe ütköznék. Csupán a kivitelben merülhetnek fel esetleg, de nem szükségkép, ily mozzanatok. De az a körülmény, hogy a táisaság üzleti tevékenysége során a zugírászat lehetősége beállhat, nem szolgálhat akadályául a korlátolt felelősségű társaság létrejöttének. (Bp. T. P VI. 10.247/1937/4., Cg. 39.417. sz. ü.) 177. Bankügyletekkel a kft. formájában alakult utazási iroda sem foglalkozhatik. (K. 1935 február 28. Pk. IV. 5386/1934.) (Bp. T. P. VI. 5939/1939/7., Cg, 40.762. sz. ü.) A kft.-nak lehetnek a gazdasági céllal kapcsolatos azt kiegészítő nem gazdasági céljai is (Bp. T. P. VI. 14. 484/1938.) Bár a sportmérkőzések rendezése nem gazdasági foglalkozás, a m. Kúria mégis azt gazdasági célúnak tekintette, mert a sportmérkőzések rendezése jövedelemszerzésre irányuló üzleti vállalkozás, tehát nyilván gazdasági célú tevékenység. (K. Pk. IV- 5633/1934.) Ugyanezen indokból a Bp. T. megengedte „Vidám Színház kft.'" bejegyzését, holott a cégbiztos álláspontja szerint ebben az esetben a színházi tevékenység nem gazdasági, hanem kultúrális jellegű. (Bp. T. P. VI. 3906/1943/7., Cg. 46.527. sz. ü.) Az 1480/1942. M. E. sz. r. 1. §. 3. bek. értelmében a cégjegyzékbe a vállalat tárgyaként csak azt a tevékenységet lehet bejegyezni, amelyre az iparhatóság az iparigazolványt vagy az iparengedélyt kiadta, illetőleg az iparigazolvány vagy az iparengedély kiadását kilátásba helyezte, kivéve az olyan tevékenységet, amelynek gyakorlásához iparigazolvány, vagy iparengedély nem szükséges (lásd VI. sz. függelék.) 178. Az 1930 : V. tc. 126. §-a rendelkezése szerint a korlátolt felelősségű társaságok iparűzésére az 1922 : XII. tc.-nek a részvénytársaságok és a szövetkezetek iparűzésiét szabályozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az 1922 : XII. tc. 4. §-a értelmében pedig a jogi személyek képesítéshez kötött ipart kézműves jellegű iparűzés szokásos keretén belül nem űzhetnek. Ebből pedig az következik, hogy abban az esetben, ha valamely kft. vállalat-