Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

Korlátolt felelősségű társaság Minthogy pedig a budapesti torvényszéknél Cg. 38.522. szám alatt bejegyzett Olaj kft. cégtől való megkülönböztetés végett taldatra szükség is van: a másodbíróság végzése ebben a részében megváltoztatandó volt. (K. Pk. IV. 2765/19c9/12., Cg. 40.418. sz. ü.) 143. A Kúria a Pk. IV. 2765/1939/12. számú végzésében már kimondotta, hogy az 1930. évi V. tc. 5. §-a nem tiltja azt, hogy a korlátolt felelősségű társaságok cégüknek szövegébe az e §. szerint szükségképen felveendő alkatelemeken felül még további adatokat} és jelzéseket is felvegyenek, továbbá, hogy a cégvalódiság elvébe csak olyan toldások ütköznek, melyek a tényleges viszonyokkal vagy a valósággal ellenkeznek végül, hogy a kereskedelmi verseny tisztességét csak a közönség megtévesztésére alkalmas cégtoldások sértik. A felfolyamodással élő, korlátolt felelősségű társaság cégszövegében használt; latin szó, „orali (= kérj, könyörögj, imádkozzál) még utal is a vállalat tárgyának egy részére (egyházi írásmunkák, sokszorosítások és fordítások elvégzése, egyházi ünnepének, előadások társas utazások, kirándulások, zarándoklatok megszervezése és rendezése, vallásos é§ kulturális tárgyú filmek gyártása, forgalombahelyezése és előadása, stb.) és a bírói gyakorlat nem kívánja meg azt, hogy a cégtoldat a vállalat valamennyi üzletágára utaljon. Az „Ora" cégtoldat a felhívott törvényhelybe ütközőnek, tehát nem minősül. De a már ismertetett jelentésű „Ora" szó a hitéletnek nem is annyira sajátos szava, melynek jórészt egyházi jelentőségű tevékenységgel foglalkozó korlátolt felelősségű társaság cégszövegébe való felvétele profanátio számba jöhetne. A Kúria a Pk. IV. 5208/1937. számú ügyben a „Rosarium" = rózsafüzér cégtoldat felvételét rózsafüzér-, házi-, ipar- és kegytárgyak értékesítő kft.-nél sem tette volt kifogás tárgyává. (K. Pk. IV. 4891/1941/11., Cg. 43.915. sz. ü.) 144. A törvényszék a társaságot a cégszövegbe felvett „Uranos" vezérszó elhagyására abból az indokból hívta fel, hogy a korlátolt felelősségű társaságoknál a bírói gyakorlat csak a vállalat tárgyára utaló vezérszó alkalmazását engedélyezi. Az „Uranos" görög szó, magyarul égboltozatot jelent. A vállalat tárgya ingatlanok vétele és eladása, budapesti bérházak átalakíttatása, bérbeadása útján vagy más módon való hasznosítása. Az „Uranos" szó tehát értelme szerint a váDalat tárgyát nem fejezi ki és így arra nem is utal, azonban a korlátolt felelősségű társaiságoknak tárgyi cége — jelen esetben „ingatlanforgalmi kft." — szükségessé teheti az ily vezérszó felvételét a hasonló tárgykörrel dolgozó számos; vállalkozástól való megkülönböztetésre való tekintettel. A korlátolt' felelősségű társ?ságoknál az ilyen vezérszavak használatát a kifejlődött bírói gyakorlat is megengedi. A Kúria Pk. IV. 916/1936. számú határozatában is kimondotta, hogy a kft.-ok a vállalat tárgyára utaló cégszövegükbe annak hasonló hangzású cégektől való megkülönböztetésül a nyelv szókincséhez nem tartozó képzelt szavakat is felvehetik. Mindezeknél fogva az „Urános" vezérszónak a cégszövegbe való bejegyzésének akadálya nincsen. (Bp. T. P VI. 4036/1941/7.. Cg. 43.402. sz. ü.) 145. A bírói gyakorlat szerint a magyar nyelv tisztasága érdekében az idegennyelvű vezérszavak használatát a cégszövegben lehetőleg kerülni kell. A bírói gyakorlatban kifejezésre jutó eme szabály alól kivételnek csak az esetben van helye, ha a cégszövegbe felvenni kívánt idegen eredetű szó közkeletű, s ha ez a szó egyszersmind a vállalat közelebbi megjelölésére is alkalmas és elkerülhetetlenül szükséges.