Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

Korlátoll] felelősségű társaság 61 sőt a szerződés a kft. megalapításának bizonyítékaként mindenkivel, még a bírósággal szemben is bizonyítékként minősül, tehát az az 1886 : VII. tc. 21. §-ának b) pontja alapján csak közjegyzői okiratban történhet. Minthogy a felek által becsatolt szerződés ennek a törvényi rendelkezésnek nem felel meg, a cégbiztos előterjesztése és felfolyamodása alapos. (Bp. T. P. VI. 3636/1946/4., Cg. 49.114. sz. ü.) Azonos: (Bp. T. P. VI. 4153/1946/14., Cg. 48.256. sz. ü.) 129. Az 1930. évi V. tc. 75. §-a szerint a társasági szerződés módosítását, illetve megváltoztatását valamennyi ügyvezetőnek a cégbíróságnál be kell jelenteni, ez a bejelentés pedig a meg változtatást igazoló bemutatott okirattal, a pótszerződéssel történik. Ennek a társasági pótszerződésnek pedig, mely az eredeti tarsasági szer ződés megváltoztatását igazolja, és amely a cégjegyzékbe való bejegyzés alapja, ugyanazok az alaki érvényességi kellékei, mint a társaságnak a cégjegyzékbe való bejegyzés alapját tévő eredöti társasági szerződések, mert a pótszerződés a társasági szerződés kiegészítő része. A törvény 2. §-a szerint pedig a társasági szerződés érvényességéhez közokirat vagy valamennyi tag aláírásával ellátott és bejegyzett ügyvéd részéről ellenjegyzett magánokirat szükséges. A törvénynek ez a rendelkezése azonban nem érinti azoknak a forma szabályoknak a hatását, amelyek az ügyletkötők személyéhez kapcsolódva csak közjegyzői okirattal engedik a bizonyítást (1886 : VII. tc. 21. §.). Ezért a társasági pótszerződés is, amelyet a kft-nek a cégbírósághoz intézett bejelentéshez bizonyítékul csatolni kell, csak közjegyzői okiratba foglalható, ha házastársak szerződnek egymással. (Bp. T. 3004/1932., 12.181/1936., 10.680/1937., 364/1993., 654/1940. állandó gyakorlat.) Minthogy pedig L. Dezső és neje között kötött korlátolt felelősségű társasági pótszerződés az előzök szerint az 1386 : VII. tc. 21. §-a b) pontjában említett házastársak által egymás részére kiállított, harmadik személlyel szemben bizonyítékul használt okiratnak minősülő, a bemutatott pótszerződés pedig a felhívott törvényhely követelményeinek nem felel meg, ezért az ítélőtábla a pótszerződésnek közjegyzői okiratba való foglalására felhívta a társaságot. Az 1930. évi V. tc.-nek életbeléptetésétől kezdve követett, a fentiekben megjelölt állandó bírói gyakorlat alkalmazásának nem akadálya az a körülmény, hogy a Kúria ettől az állandó gyakorlattól egyetlen konkrét esetben (P. IV. 4131/1938.) eltért és a társasági szerződés közjegyzői okiratba foglalását abban az esetben nem kívánta meg. A pótszerződésnek közjegyzői okiratba való foglalása következményeként arra is felhívta az ítélőtábla a társaságba belépett házastársat, hogy a társasági szerződést a közjegyzői okiratba foglalandó pótszerződésben magára nézve kötelezőnek ismerje el. (Bp. T. 12.926/1938.) (Bp. T. P. VI. 7371/1940/15., Cg. 37.682. sz. ü.) Amennyiben a iársaság tagja jogi személy (kereskedelmi társaság, egyesület, testület,) ez esetben megfelelően (cégkivonattal, jóváhagyott alapszabályoíkkal) a jogi személy létezése, a szerződés aláírására való jogosultság ténye pedig az egyesületnél és testületnél a választást tartalmazó okirattal (jegyzőkönyvi kivonattal) valamint a társasági szerződés megkötésére vonatkozó * meghatalmazás bemutatásával igazolandó. Amennyiben a tagként szereplő kereskedelmi társaság ugyanannál a cégbíróságnál van bejegyezve, a fenti igazolásra szükség nincsen.